Itt a kis moduláris reaktorok kora. Magyarország egyre nagyobb szerepet kap a régió atomenergia-fejlesztéseinek újabb hullámában.
A tudósok szerint a klímaváltozás kockázatairól alkotott képünk „korlátozott és torz” – a legtöbb ember úgy gondolja, hogy a klímaváltozás inkább másokat érint, mint saját magát – a kutatók szerint ez a „pszichológiai torzítás” komolyan akadályozhatja a globális felmelegedés elleni fellépést.
Dánia a COP30-on bejelentette új, 2035-re vonatkozó kibocsátáscsökkentési célját, amely 82–85%-os csökkenést tűz ki a 1990-es szinthez képest.
Az ország a Climate Change Performance Index szerint a legambiciózusabb európai ország, kiemelkedő teljesítménnyel a megújuló energiában és a klímapolitikában.
Dánia 2045-re kívánja elérni a klímasemlegességet, miközben a gazdaság versenyképes és társadalmilag kohéziós marad.
Az Európai Unió és más európai országok, köztük Norvégia és az Egyesült Királyság is ambiciózus célokat tűztek ki, de Dánia vezető szerepe kiemelkedik.
A célkitűzések finanszírozása, intézkedések és technológiai innováció révén az ország a világ élvonalába tartozik a klímavédelem terén.
Egy új jelentés arra figyelmeztet, hogy számos kormány ambiciózus olaj-, gáz- és széntermelési terve szembemegy a klímacélokkal, és komolyan veszélyezteti a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartásának lehetőségét.
A KPMG 2025-ös CEO Outlook kutatása szerint a vállalatvezetők egyre nagyobb bizonytalanság közepette keresik a növekedés útját. A globális gazdasági bizalom csökken, miközben az AI-alapú technológiák, a kibertámadások és az ESG-szempontok alakítják a jövő üzleti stratégiáit.
Az energiatárolás lehetőségeiről és jövőjéről tartott üzleti reggelit a KPMG, amelyen közel 100 iparági szakértő vett részt.
A PwC 2025-ös jelentése szerint a vállalatok többsége kitart klímacéljai mellett, de a Scope 3 kibocsátások továbbra is a legnagyobb kihívást jelentik.
Egy amerikai cég bemutatta milliméterhullámú fúrási technológiáját, amivel céljuk, hogy megépítsék a világ legmélyebb energiatermelő kútját.
Pelenkák, okostelefon-kijelzők és cigarettacsikkek halmozódnak Európában – hogyan lehet ezeket újrahasznosítani?
