A Santander három új időközi célt jelentett be az energia-, az acél- és a légi közlekedési szektorban lévő portfólióinak szén-dioxid mentesítésére. Ezek a célok elsősorban az ingatlanszektort, az autógyártást, az autóhitelezést, a cementgyártást és a mezőgazdaságot érintik.

Egy hollandiai székhelyű befektetői csoport a TotalEnergies május 25-i részvényesi közgyűlése előtt határozatot nyújtott be, amelyben követeli, hogy a francia olajipari vállalat kibocsátási céljait igazítsák a párizsi klímaegyezményben foglaltakhoz.

Az ENSZ Környezetvédelmi Tanácsának, az UNEP-nek Nairobiban rendezett 50. csúcsán 175 nemzet képviselői gyűltek össze, hogy megállapodjanak a műanyagszennyezés elleni első globális összefogás tervéről. Az ENSZ Környezetvédelmi Tanácsának gyűlésén a résztvevők történelmi jelentőségű határozatot fogadtak el a műanyagszennyezés megszüntetéséről, valamint arról, hogy 2024-ig egy nemzetközi, jogilag kötelező érvényű megállapodást is kötnek. A határozat a műanyag […]

Az Európai Bizottság új fenntarthatósággal kapcsolatos törvényjavaslatot terjesztett elő, melynek célja, hogy az EU-ban működő nagyvállalatok ellenőrizzék, beszállítóik betartják-e a környezetvédelmi előírásokat, valamint az emberi jogokra vonatkozó szabályozásokat. A vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló törvény arra is kötelezi majd az európai uniós cégek vezetőit, hogy gondoskodjanak arról, hogy üzleti stratégiájuk összhangban áll a globális felmelegedés 1,5 […]

Az olaj- és gáztermelő országban az elektromos autók használata ezidáig messze elmaradt Európától, jelenleg Oroszországban még nem gyártanak elektromos autókat. A kormánynak azonban ambiciózus gyártási tervei vannak: az ágazat fellendítése érdekében most pénzügyi ösztönzést fontolgat az ország gazdasági minisztérium.

Egyre inkább úgy tűnik, a világ nemhogy nem éri el, de közelében sem lesz a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott kibocsátás-csökkentési célhoz. A globális CO2-emisszió 2018-ban 1,7 százalékkal 33,1 milliárd tonnás rekord szintre emelkedett, márpedig a cél teljesítése érdekében legkésőbb 2020-tól tartósan és radikálisan csökkenteni kellene, nagyjából 2050-re pedig nettó nullára kellene leszorítani a kibocsátást. A „nettó” azt jelenti, hogy az emisszió továbbra sem szűnne meg teljesen, de bizonyos technológiák alkalmazásával a mérleg – legalább is a terv szerint – kihozható lenne nullára. Erre egyelőre nem mutatkozik érdemi esély, azonban az úgynevezett negatív emissziós technológiák egy része már ma is képes jelentős mennyiségű szén-dioxid légkörből történő kivonására, az új fejlesztések pedig további reményt adhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Az EU-nak le kellene állnia minden olaj-, földgáz- és szén-felhasználást elősegítő projekt támogatásával – áll az uniós pénzügyminisztereinek közös állásfoglalásában. A lépés jelentős változást jelenthetne a blokk éghajlatvédelmi politikájában, a deklaráció mögé azonban nem állt be minden ország. Értesülések szerint Magyarország mentességet harcolna ki a földgáz-beruházások finanszírozásának leépítése alól, arra hivatkozva, hogy ez az orosz befolyás erősödését vonná maga után a régióban. De nem csak a magyar energiapolitika van ezen az állásponton, más utakon Lengyelország, Németország és Olaszország is igyekszik kiharcolni a gázprojektek további támogathatóságát. Az Európai Beruházási Bank ugyan a témában meghozta az első fontos lépést, az EU azonban egyéb módon is jelentősen támogat fosszilis energia projekteket.

Az új személyautók esetében 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest – állapodtak meg hétfőn az Európai Unió (EU) társjogalkotó intézményei.

A globális szén-dioxid-kibocsátás szintje idén várhatóan új rekord magasságba emelkedik, csökkentve a globális felmelegedés mértékének 1,5 fokos korlátozására irányuló cél elérésének esélyeit – közölte Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója.