Novemberben Bakuban, Azerbajdzsánban tartják az ENSZ idei COP29 klímacsúcsot, melynek során közel 200 ország fogja megvitatni az éghajlatváltozás elleni küzdelem új globális finanszírozásának részleteit.
A COP28 konferencián olyan megállapodás született, amely a fosszilis tüzelőanyagok „végének kezdetét” jelzi. Figyelemre méltó, hogy ez az első alkalom, hogy az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozója azzal a felhívással zárult, hogy foglalkozzanak az éghajlati válság fő okával.
A legfrissebb jelentés szerint New Yorknak az évtized végéig 20 gigawattal kellene növelnie a megújuló energiakapacitását, hogy elérje kitűzött célját és 70%-ban megújuló energia forrásokat használjon.
A Santander három új időközi célt jelentett be az energia-, az acél- és a légi közlekedési szektorban lévő portfólióinak szén-dioxid mentesítésére. Ezek a célok elsősorban az ingatlanszektort, az autógyártást, az autóhitelezést, a cementgyártást és a mezőgazdaságot érintik.
Egy hollandiai székhelyű befektetői csoport a TotalEnergies május 25-i részvényesi közgyűlése előtt határozatot nyújtott be, amelyben követeli, hogy a francia olajipari vállalat kibocsátási céljait igazítsák a párizsi klímaegyezményben foglaltakhoz.
Az ENSZ Környezetvédelmi Tanácsának, az UNEP-nek Nairobiban rendezett 50. csúcsán 175 nemzet képviselői gyűltek össze, hogy megállapodjanak a műanyagszennyezés elleni első globális összefogás tervéről. Az ENSZ Környezetvédelmi Tanácsának gyűlésén a résztvevők történelmi jelentőségű határozatot fogadtak el a műanyagszennyezés megszüntetéséről, valamint arról, hogy 2024-ig egy nemzetközi, jogilag kötelező érvényű megállapodást is kötnek. A határozat a műanyag […]
Az Európai Bizottság új fenntarthatósággal kapcsolatos törvényjavaslatot terjesztett elő, melynek célja, hogy az EU-ban működő nagyvállalatok ellenőrizzék, beszállítóik betartják-e a környezetvédelmi előírásokat, valamint az emberi jogokra vonatkozó szabályozásokat. A vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló törvény arra is kötelezi majd az európai uniós cégek vezetőit, hogy gondoskodjanak arról, hogy üzleti stratégiájuk összhangban áll a globális felmelegedés 1,5 […]
Az olaj- és gáztermelő országban az elektromos autók használata ezidáig messze elmaradt Európától, jelenleg Oroszországban még nem gyártanak elektromos autókat. A kormánynak azonban ambiciózus gyártási tervei vannak: az ágazat fellendítése érdekében most pénzügyi ösztönzést fontolgat az ország gazdasági minisztérium.
Egyre inkább úgy tűnik, a világ nemhogy nem éri el, de közelében sem lesz a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott kibocsátás-csökkentési célhoz. A globális CO2-emisszió 2018-ban 1,7 százalékkal 33,1 milliárd tonnás rekord szintre emelkedett, márpedig a cél teljesítése érdekében legkésőbb 2020-tól tartósan és radikálisan csökkenteni kellene, nagyjából 2050-re pedig nettó nullára kellene leszorítani a kibocsátást. A „nettó” azt jelenti, hogy az emisszió továbbra sem szűnne meg teljesen, de bizonyos technológiák alkalmazásával a mérleg – legalább is a terv szerint – kihozható lenne nullára. Erre egyelőre nem mutatkozik érdemi esély, azonban az úgynevezett negatív emissziós technológiák egy része már ma is képes jelentős mennyiségű szén-dioxid légkörből történő kivonására, az új fejlesztések pedig további reményt adhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben.
