Évente több mint 200 ezer hektárnyi európai erdőterület szenvedhet károkat 2100-ig – derül ki a Science folyóiratában megjelent nemzetközi tanulmányból.
A YouTube, a Google és az Instagram nemcsak az időnket, hanem a bolygót is fogyasztja. Egy új tudományos eszköz most megmutatja, mennyi víz, energia és CO₂ rejtőzik minden egyes kattintás mögött.
A brit kertekben a vadvirágok jóval a megszokottnál korábban bontották szirmaikat, riasztó jelet adva a klímaváltozásról.
Egy új kutatás szerint a hidrogénkibocsátás csendben hozzájárul a globális felmelegedéshez, miközben felerősíti a metán éghajlati hatását. A tanulmány új megvilágításba helyezi a hidrogénalapú energiatranszformáció kockázatait.
A múlt éghajlati mintázatai alapján a kontinens akár 42 nappal hosszabb nyárra számíthat 2100-ra. A folyamat mögött a sarkvidék gyors felmelegedése és a légáramlatok lassulása áll, ami hosszabb hőhullámokhoz vezet.
Egy friss, a Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mesterséges éjjeli fény nemcsak az állatvilágot és az emberi bioritmust zavarja meg, hanem az ökoszisztémák szén-dioxid-kibocsátását is jelentősen befolyásolja.
A Rutgers Egyetem friss kutatása szerint a tengerszint emelkedése ma gyorsabb ütemű, mint az elmúlt négyezer évben bármikor. Az éghajlatváltozás következtében olvadó gleccserek és a tengervíz hőtágulása együttesen okozzák a rekordmértékű emelkedést.
A Texasi Egyetem (Austin) kutatói egy szivacsszerű gélt fejlesztettek ki élelmiszer-maradékokból és természetes anyagokból, amely még száraz körülmények között is képes vizet kivonni a levegőből.
A Royal Dutch Shell csapatához csatlakozik Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza, a Scenarios csapat vezetőjeként – írja a Bloomberg. Varró László Jeremy Bentham helyére lép, aki 41 éves pályafutás után nyugdíjba vonul.
