A világ gleccserei komoly bajban vannak. A Science című tudományos folyóiratban január 5-én megjelent tanulmányban kutatók kiszámították, hogy a különböző mértékű felmelegedés milyen hatással lenne az Antarktiszon és Grönlandon kívül létező több mint 215 000 gleccserre. Arra a következtetésre jutottak, hogy ezek csaknem fele elolvadhat az évszázad végére. Akkor is, ha a politikai döntéshozóknak sikerül a felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozniuk.

Valószínűleg majdnem mindenkinek van egy olyan karácsonya, amire a fehér hótakaró miatt nosztalgiázva gondol vissza. Mostanában sokkal kevesebbnek tűnik a hó karácsony idején, ami részben valóban a klímaváltozásnak köszönhető, de nem olyan egyszerű a helyzet, hogy azt mondhassuk: mostantól temetni kell a fehér karácsonyt.

Kibocsátásmentes fűtés, zöldebb műtrágya és elektromos közlekedés – szívfájdító előnyők, ám az akadályok leküzdése nem ennyire könnyű. A korlátlan megújulók világa izgalmas ötlet, de rendkívül költséges álom, és még káros is lehet -írja a BBC.

A klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás, illetve a gyorsan emelkedő energiaköltségek hatalmas terhet jelentenek a háztartások számára, azonban otthonaink intelligenssé és fenntarthatóvá alakításával sokat tehetünk a problémák enyhítésére. A Schneider Electric olyan új megoldásokat mutatott be az egyik legrangosabb ipari kiállításon, a Berlinben megrendezett IFA-n, amelyekkel éves szinten akár több mint 200 ezer forinttal is csökkenhet a háztartások fűtési költsége és minden eddiginél takarékosabban tölthetők otthon az elektromos autók is.

Az amerikai Dartmouth College új tanulmánynak köszönhetően most már kiszámítható az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátóinak más országokra mért gazdasági hatása. A kutatók megállapították, hogy a nagy környezetszennyezők egy kis csoportja több trillió dollárnyi gazdasági veszteséget okozott a kibocsátásuk következében fellépő felmelegedés miatt.

A jelentős költségek ellenére Magyarország számára akár versenyelőnyt is jelenthet a 2050-es klímacél, vagyis a nettó nulla kibocsátás elérése – derül ki a McKinsey most megjelent, tanulmányából. Az elemzés az ipari, a lakossági, villamosenergia, közlekedési és mezőgazdasági kibocsátások intenzív csökkentésével egy olyan pályát rajzol fel, amely az éghajlatvédelmi célkitűzéseken túl a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre, az energiafüggetlenségre, valamint Magyarország versenyképességére is egyértelműen pozitív hatással lesz.

Az Európai Bizottság olyan tervet mutatott be az óceánok, a tengerek és partvidékekkel kapcsolatos iparágak és ágazatok, az úgynevezett kék gazdaság szereplői számára, amely szerint, ha az Európai Unió szél-, hő-, hullám- és árapály-energiára épülő fenntartható óceáni energiaszerkezetet alakít ki, akkor az 2050-ben az EU villamosenergia-ellátásnak negyedét állíthatja majd elő – adta hírül az MTI.

Hiszünk abban, hogy a környezeti konfliktusokkal, és így a klíma- és ökológiai válsággal szemben is együtt, össztársadalmi szinten kell felvennünk a harcot. Mindenki számára biztosítanunk kell a méltóságos élethez való jogot, a tiszta levegőt, az egészséges élelmiszereket, a biztonságos, fenntartható jövőt. A sokszínűség nem csak a természetnek, de a társadalmainknak is sajátja – jelenti ki friss, a magyarországi  aktualitásokra is reflektáló közleményében a Greenpeace.

Abban szinte konszenzus van a szakértők között, hogy a súlyosbodó ökológiai válság kezelése érdekében olyan mélyreható, globális szintű változásoknak kell végbemenniük, amelyek a jelenlegi gazdasági világrendet sem hagyhatják érintetlenül. Azzal kapcsolatban viszont már korántsincs egyetértés, hogy milyen mértékű változásokra is van szükség.