Az idei brutális hőhullámokért még nem az El Niño felel, hanem a klímaváltozás. A hamarosan erősödő időjárási jelenség azonban újabb hőt szabadíthat fel az óceánokból, és ezzel tovább fűtheti a bolygót.

A Visztula rekordközeli vízhiánya miatt Lengyelország kénytelen volt visszafogni több szénerőmű termelését, ami ismét rámutatott a fosszilis energiára épülő villamosenergia-rendszer sérülékenységére.

A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Európában folyamatosan emelkedik az erdőtüzek száma, amelyek egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek. Az idei év januárja és július közepe között összesen 1254 erdőtüzet észleltek a kontinensen, amelyek több mint 8,31 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak a légkörbe.

Az egyre súlyosabb európai aszály nemcsak a gazdálkodókat sújtja, hanem minden fogyasztót: a vízhiány és a terméskiesések az élelmiszer- és energiaárak emelkedésén keresztül a háztartások pénztárcáját is elérik.

Miközben a klímaváltozás miatt egyre sürgetőbbé válik az energiarendszerek átalakítása, sokan még mindig úgy gondolják, hogy a megújulók túl drágák, megbízhatatlanok vagy éppen károsak a környezetre. Megmutatjuk, mi áll a három leggyakoribb tévhit mögött.

Portugál környezetvédő szervezetek nyílt levélben sürgetnek azonnali intézkedéseket, hogy a városok felkészüljenek az egyre gyakoribb és veszélyesebb hőhullámokra.

Míg a nyugati társadalmakat intézmények és állami rendszerek segítik, az őshonos népek elsősorban a természet ismeretére és a generációkon át továbbadott „ökotudásukra” támaszkodnak.

Európa uralja a legfrissebb környezetvédelmi rangsort, ám a megújulók látványos térnyerése ellenére még a kontinens éllovasai is messze járnak a klímacéloktól.