A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Európában folyamatosan emelkedik az erdőtüzek száma, amelyek egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek. Az idei év januárja és július közepe között összesen 1254 erdőtüzet észleltek a kontinensen, amelyek több mint 8,31 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak a légkörbe.

Az egyre súlyosabb európai aszály nemcsak a gazdálkodókat sújtja, hanem minden fogyasztót: a vízhiány és a terméskiesések az élelmiszer- és energiaárak emelkedésén keresztül a háztartások pénztárcáját is elérik.

Miközben a klímaváltozás miatt egyre sürgetőbbé válik az energiarendszerek átalakítása, sokan még mindig úgy gondolják, hogy a megújulók túl drágák, megbízhatatlanok vagy éppen károsak a környezetre. Megmutatjuk, mi áll a három leggyakoribb tévhit mögött.

Portugál környezetvédő szervezetek nyílt levélben sürgetnek azonnali intézkedéseket, hogy a városok felkészüljenek az egyre gyakoribb és veszélyesebb hőhullámokra.

Míg a nyugati társadalmakat intézmények és állami rendszerek segítik, az őshonos népek elsősorban a természet ismeretére és a generációkon át továbbadott „ökotudásukra” támaszkodnak.

Európa uralja a legfrissebb környezetvédelmi rangsort, ám a megújulók látványos térnyerése ellenére még a kontinens éllovasai is messze járnak a klímacéloktól.

Európa újabb rekordokat döntő hőhullámot él át, de a szélsőséges időjárási események hatásai korántsem egyformán érintik az embereket. Kik vannak leginkább kitéve ezeknek a klímaváltozással összefüggő szélsőségeknek az öreg kontinensen?

A légkondicionálók helyett egyre több európai város fordul a távhűtés felé, amely egyszerre kínál egészségvédelmi és környezeti előnyöket.