A tengeri moszatok, különösen a buja hínárerdők, a part menti ökoszisztémák egyik legértékesebb elemei. Ezek a növények természetes védelmet nyújtanak a part menti erózió ellen, és természetes gátat képeznek a hullámenergia, valamint az áramlatok által veszélyeztetett partvonalak számára.

Manapság a vállalati szférában égető kérdéssé vált a fenntartható működés. A fő kihívások egyértelműen már néhány éve a klímavészhelyzet, a biodiverzitás gyors hanyatlása vagy a társadalmi egyenlőtlenség drámai növekedése. Az üzleti szektornak kétséget kizárva kiemelt felelőssége van ezek megoldásában.

Novemberben Bakuban, Azerbajdzsánban tartják az ENSZ idei COP29 klímacsúcsot, melynek során közel 200 ország fogja megvitatni az éghajlatváltozás elleni küzdelem új globális finanszírozásának részleteit.

Az Antarktiszon több százezer év alatt felhalmozódott jég segít a tudósoknak megérteni a mai éghajlatot. Az ősi antarktiszi jég részletes elemzése kimutatta, hogy a légkör szén-dioxid-szintje tízszer gyorsabban emelkedik, mint az elmúlt 50 000 évben bármikor.

A Queenslandi Egyetem kutatói olyan generátort építettek, amely szén-dioxidot nyel el, hogy áramot termeljen.

Egyre nő az egészséges életmód és a fenntarthatóság iránti vágy, ezzel együtt pedig az ehető algák világa is egyre inkább középpontba kerül.

Németország üvegházhatást okozó gázkibocsátása tavaly tizedével csökkent. Ez a folyamat a megújuló energiaforrásokba való beruházásnak és a magas energiaáraknak köszönhető, amelyek csökkentették a keresletet.

A szén-dioxid (CO2) globális energiakibocsátása tavaly rekordot döntött, részben a fosszilis tüzelőanyagok fokozott felhasználása miatt azokban az országokban, ahol a szárazság akadályozta a vízenergia-termelést – közölte március 1-jén a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

A holland város világhírű az árvíz elleni védekezéséről. Hogyan és miért exportálja Rotterdam a vízügyi megoldásait külföldre?