Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók gyorsan megérkeztek Ukrajna lerohanása után, az európai ellátási helyzet pedig azóta is csak eszkalálódik. Ahogy az Európába irányuló gázszállítások már bizonytalanná váltak, úgy a szankciós nyomás erősödésével egyre valószínűbbnek tűnnek az olajellátás zavarai is.
Most a Kazahsztánból Oroszországon keresztül olajat szállító vezetékrendszer rongálódott meg – közölte a vezeték üzemeltetője hétfőn. Ez tovább növeli a gázellátás visszaesése miatti aggodalmakat.
“Ha egy ajtó bezárul, egy másik kinyílik ” -kezdi álláshirdetésében a brit olajtársaság hazai vállalata, a BP Magyarország. A hirdetésben csak az idegen nyelv ismerete fogalmazódik meg elvárásként, a többi – állítják, – megtanulható.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtöki jelentése szerint a forró nyár és a gáz drágulása növelte a kőolajfelhasználást az energiatermelésben, ezért a szervezet megemelte éves olajkeresleti előrejelzését.
A MOL átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat, hogy újraindulhasson az olajszállítás a Barátság vezetéken.
Napok óta nem jön kőolaj a Barátság kőolajvezeték déli ágán Magyarország, Csehország és Szlovákia irányába. Az olajszállítás azért állt le, mert az oroszok nem tudtak tranzitdíjat fizetni az ukránoknak az Oroszország elleni gazdasági szankciók miatt.
Szerdán ül össze az OPEC+, hogy döntsenek a szeptemberi kitermelésről. Most épp nincs összhang a gazdasági adatok és a kínálati oldalon látottak között: hétfőn 4-5 százalékot esett az olajár, feszült a helyzet a piacon.
A szaúd-arábiai koronaherceg szerint a globális kereslet kielégítéséhez több beruházásra van szükség a fosszilis tüzelőanyagok és a tiszta energiát hasznosító technológiák terén, és hogy az irreális kibocsátási politika példátlan mértékű inflációhoz vezet.
A Shell a részvényesi hozamok növelését fontolgatja, mivel az energiaárak ugrásszerű emelkedéséből hatalmas nyereségre tett szert a vállalat.
