A kőolaj, földgáz és szén iránti globális kereslet 2030-ra valószínűleg tetőzik, ami biztató fejlemény, de közel sem elég ahhoz, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák.

Abdulaziz bin Szalmán szaúd-arábiai energiaügyi miniszter hétfőn megvédte az OPEC+ olajpiaci kínálatának csökkentését, mondván, hogy a nemzetközi energiapiacoknak könnyed szabályozásra van szükségük a volatilitás korlátozásához.

Polarizálódó világunkban a nagyhatalmi szembenállások széles palettáját láthatjuk a Közel-Kelettől Afrikáig, Európától Ázsiáig, de vannak más, kevésbé szem előtt lévő földrajzi egységek, melyekért szintén intenzív harcok folynak.

Az Exxon Mobil Corp. augusztus 28-i közlése szerint az előrejelzések azt mutatják, hogy a kőolaj és a földgáz 2050-ben is a világ energiaszükségletének több mint felét, azaz 54%-át fedezi majd, miközben a világnak nem sikerül 2 Celsius-fok alatt tartania a globális hőmérséklet-emelkedést.

Felkészül Törökország? Az európai kontinens egyedülálló gazdasági és energetikai nehézségekkel kell szembe nézzen az ukrajnai háború kitörése óta.

A nyugati szankciók következtében Oroszország külkereskedelmi kapcsolatai jól láthatóan keletre és délre irányultak át, s azon belül is legfőbb partnere Kína lett.

Kína júniusban három év óta a legmagasabb szintre növelte nyersolajkészleteit, kihasználva az olcsó orosz nyersolajat, hogy rugalmasabbá tegye a jövőbeli importigényeket.

A norvég kormány jelezte, hogy meg kívánja nyitni az ország vizeit a mélytengeri bányászat előtt, de környezetvédelmi csoportok kifogásolták a lépést.

Lehet, hogy Európa jó munkát végzett az orosz olajtól és gáztól való függőségének csökkentésében és az ukrajnai háború okozta energiaválság enyhítésében, de még nem jutott ki a bajból.