A pirolízis lehet a műanyaghulladék-kezelés jövője – derül ki a MOL Talks legfrissebb adásából, amelyben Pulay Krisztián, a MOL-csoport Downstream Termelés és Fejlesztés Ügyvezető Igazgatója válaszolt Halász Ambrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációs vezetőjének kérdéseire.

Egy új felmérés szerint 2030-ra hat nagy európai gazdaságban közel 22 milliárd műanyag zacskót fognak felhasználni a kiszállítás során a divattermékeket forgalmazó webáruházak.

Az energetikai szektor dinamikus átalakuláson megy keresztül, amelyet a technológiai fejlődés, a fenntarthatósági célok, a digitalizáció és a gazdasági nyomás is hajtanak. Ahogy az iparág változik, a szakembereknek olyan területeken is helyt kell állniuk, amelyek korábban akár teljesen ismeretlenek voltak számukra. Cikkünkben három ilyet mutatunk be.

Egyre nyitottabb a magyar lakosság a körforgásos gazdaságot erősítő megoldásokra, így például a szelektív hulladékgyűjtésre – derült ki a MOL friss kutatásából, amelyet a vállalat a Globális Újrahasznosítási Napon publikált.

Július közepén bombaként robbant a Guardianben a hír, hogy a Shell brit olajipari óriásvállalat visszalép a 2024 márciusában közzétett 2023-as fenntarthatósági jelentésében szereplő, igen ambiciózus kémiai-újrahasznosítási terveitől.

Az öt legnagyobb gazdasági erővel rendelkező Európai Uniós országot hasonlította össze fenntarthatósági szempontból egy tanulmány. Olaszország érte el a legjobb eredményt összességében, a második helyen Németország végzett.

A Firefly Green Fuels brit startup szennyvíziszapból készült üzemanyaga fenntartható megoldást kínál a repülőgépipar számára, miközben a szennyvíziszap megsemmisítésének problémáját is megoldaná.

A világszerte naponta elszívott 18 milliárd cigarettacsikknek csupán egyharmada kerül a szemétbe vagy az újrahasznosított hulladékgyűjtőbe. Pozsony úttörő szerepet játszik az újrahasznosítás új módjában. A szlovák főváros önkormányzati hulladékgazdálkodási vállalata bejelentette, hogy 2024-től új lendülettel gyűjti és újrahasznosítja a kidobott cigarettákat.

Január elsejétől indul a kötelező visszaváltási rendszer a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező, döntő részben élelmiszer-értékesítéssel foglalkozó üzletekben. A döntés előreláthatóan jelentős változást fog eredményezni a fogyasztói szokásokban, a boltok hulladékgazdálkodási rendszerében, de a gyártási folyamatokban is. A kötelezően visszaváltási díjas termékek csoportjába került a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden, egy deciliter és három liter közötti űrtartalmú üveg-, fém- és műanyag palackos/dobozos italtermék. Cikkünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy maguk az üzletek hogyan készülnek fel az új rendszerre és milyen nehézségekre számíthatnak a fogyasztók a visszaváltási folyamat kapcsán.