Egyre világosabb, hogy az ukrajnai háború maradandó változásokat fog eredményezni. A legjelentősebb, hogy nehéz elképzelni, hogy Oroszország valaha is visszaszerezze a 2022 februárja előtti hegemóniáját az európai energiaellátásban. Ez a tény önmagában az eurázsiai politikai gazdaság jelentős átalakítását teszi szükségessé. Az Öböl rendelkezik azzal a potenciállal, hogy kielégítse az EU igényeit.

Valósággá válhat a Közel-Keletre álmodott, fenntartható város, ahol a fókusz a zöld energiákra és az autómentes közlekedésen lenne. A Szaúd-Arábiai szuper projekt, a jelek szerint nem csak egy megalomán álom. Nemrég elkezdték az építését. Nem ismételnénk a már tudott dolgokat a The Line-ról és az azt körülvevő Neom elnevezésű különleges gazdasági övezetről. Itt és itt […]

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyszerre bővítik a szénhidrogén-termelési kapacitást és elégítik ki a növekvő globális keresletet, miközben óriási mértékben növelik megújulóenergia-kapacitásukat is. Szakértők szerint ezek az Öböl menti nagy játékosok lesznek a közeljövő európai és ázsiai piacok legvalószínűbb potenciális megújulóenergia-beszállítói.

Kevesebb mint hat hónap van hátra az egyiptomi COP27 konferenciáig, így a szakértői figyelem egyre inkább a közel-keleti és észak-afrikai régió tiszta energiára való átállására terelődik – írja az Al Jazeera. 

Nem igényel különösebb magyarázatot, milyen mértékben írja át Európa és az egész világ energiával összefüggő elképzeléseit az ukrajnai háború. Miközben nehezebben elérhetővé teszi a kontinens 2050-re kitűzött klímasemlegességét, a mostani helyzet minden olyan energiaformának javítja az esélyeit, amely hozzájárul Európa minél magasabb fokú önellátásához. Így kaphat még több reflektorfényt a hidrogén, amelynek a szakemberek a […]

A BP bejelentette, hogy megemeli befektetéseit a közel-keleti olaj- és földgázmezőkön, bár egy ideje büszkén hirdeti, hogy áttér a megújuló energiára és megpróbálja csökkenteni a széndioxid-kibocsátást.

A globális olajkereslet bővülése jelentős lassulás előtt áll és legkésőbb 2040 körül, de akár már jóval ez előtt tetőzhet. Ennek pedig óriási hatása lehet az – elsősorban közel-keleti – olajexportáló államokra nézve, melyek pénzügyi ereje megrendülhet a 2030-as évek közepére, hacsak nem visznek végbe a jelenleg tervezettnél is szélesebb körű reformokat – prognosztizálja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új jelentésében.

Azt már megszoktuk, hogy az olajpiac egyensúlyát felboríthatják a geopolitikai csaták sokkhatásai, de ezek eddig a kínálatot fenyegették. Idén megjelent egy új tényező is: a kereslet csökkenése, ami a szakemberek szerint a legfőbb veszélyforrássá fog előlépni az elkövetkezendő évtizedben. Erre viszont egyáltalán nincsenek felkészülve a világ olajkészleteinek közel kétharmada felett rendelkező közel-keleti országok.

Nem számítanak drámai változásokra sem a világgazdaságban, sem az energetikai ágazatban az idén a mértékadó elemzők. Ezt az állóvizet legfeljebb az amerikai-kínai viszály korbácsolhatja fel, különösen akkor, ha átterjed az energiahordozókra is. Legalább ilyen viharokat kelthet egy új, demokrata elnök beköltözése is a Fehér Házba.