Átlagosan hatszorosára nőtt 2022 júliusában a hőszivattyúkkal kapcsolatos lakossági megkeresések száma a Daikin budapesti márkaboltjában az előző év hasonló időszakához képest, és a cég közel 300 főt számláló partnerhálózata is hasonló nagyságrendű bővülésről számolt be, de van, ahol tízszeresére nőtt az érdeklődés.

„Ha egy ajtó bezárul, egy másik kinyílik ” -kezdi álláshirdetésében a brit olajtársaság hazai vállalata, a BP Magyarország. A hirdetésben csak az idegen nyelv ismerete fogalmazódik meg elvárásként, a többi – állítják, – megtanulható.

1950-ben még villamos energiát, az 1960-as években pedig még földgázt exportált Magyarország, ugyanakkor szénből és kőolajból már akkor is jelentős behozatalra szorult. Az import arányának felfutását a 20. század második fele hozta el, de a magyar energiafüggőség csak a pandémia előtt, 2019-ben érte el eddigi csúcsát, mielőtt hatalmasat esett volna. Megnéztük, hogy alakult az alapvető energiahordozók magyarországi importjának felhasználáshoz mért aránya az elmúlt évtizedekben.

Márciusban 5,6 százalékkal csökkent az ipari termelés, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 10,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban már jelentős volt – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Februárban az ipari termelés 4,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munka- és szökőnaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 1,7 százalékkal emelkedett – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a múlt kedden közölt előzetes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszerárak alakulása lassította az üzemanyagárak inflációcsökkentő-hatását, ami viszont a koronavírus és a szaúdi-orosz olajkonfliktus miatt folytatódik. A járvány viszont az ellátási fennakadások miatt rövid távon árfelhajtó lehet az iparban és az élelmiszeriparban miközben a szolgáltatások, kivált az idegenforgalom területén letöri a keresletet és az árakat – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a statisztikai hivatal kedden kiadott februári inflációs adatait – írja az MTI.

Januárban az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan 3,7 százalékkal nőttek, ezen belül a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar árai 5,9 százalékkal emelkedtek, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,6 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz mérten. Az exportértékesítés árai 3,8 százalékkal nőttek, ezen belül a feldolgozóiparban 4,6 százalékkal emelkedtek. A termelői árak összességében 3,8 százalékkal haladták meg a tavaly januárit – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Magyarország nem áll jól az energiahatékonysági célok teljesítésében, amit az energia jelenlegi árszintje, árképzése sem támogat. A legcélravezetőbb az lenne, ha a primerenergia-fogyasztás harmadát jelentő épületek igényét szorítanánk vissza: Kovács Csaba, a KPMG partnere szerint kulcsfontosságú lenne a már használatban lévő épületek energiahatékonnyá alakításának célzott támogatása, de hosszabb távon az emberek edukálása és a kutatás-fejlesztés jelenthet kiutat.

Magyarország sem tudja visszafogni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, mi is teszünk tehát a globális felmelegedés növekedéséért. Pedig ugrásszerűen nő a felmelegedés okozta változások miatt bekövetkezett halálesetek és megbetegedések száma. 2016-ban nőtt a magyar energiaimport-függőség. Ezeket olvastuk ki a KSH éves jelentéséből.