A hőszivattyúk száma megduplázódott, azon belül a klímáké több mint 70 százalékkal nőtt itthon 2020-ban, a következő években pedig folytatódhat a lendületes bővülés. A háztartási méretű naperőművek és az elektromos autók mellett a villamosenergia-rendszer terhelési görbéjének alakulását egyik leginkább befolyásoló technológia a fűtési és hűtési célra telepített hőszivattyúk. A hőszivattyúk rendkívül hatékony, energiatakarékos és környezetbarát […]

A Föld népességének növekedése és a globális felmelegedés egyre fokozza a légkondicionálók iránti keresletet, ami maga is növekvő problémát jelent a klímakrízissel küzdő bolygó számára. A szén-dioxidon kívüli globális üvegházgáz-kibocsátás mintegy 12 százaléka már most is a légkondicionálókhoz és hűtőgépekhez fűződik, ez az arány azonban jelentősen tovább emelkedhet majd a következő évtizedekben, terjedésük ráadásul a villamosenergia-rendszerekre is extra terhet rak. Ezért India nemzetközi pályázatot írt ki új légkondicionálók kifejlesztésére, a jelenleg alkalmazott technológia azonban olyan olcsó, amellyel az újabbak egyelőre egyszerűen nem tudnak versenyezni. 

Alkat kérdése, hogy ki hogyan viszonyul a különféle mobil vagy beépített hőcserélőkkel gyakran hűtőházi hőmérsékletűre kondicionált belterekhez, de kétségtelen, hogy a világ nagyvárosainak többségében elviselhetetlen lenne a létezés klímaberendezések nélkül. 

A világ energiafogyasztásának 17 százalékáért a hűtés felel, legyen szó légkondicionáló berendezésekről, a szupermarketek ipari hűtőrendszereiről vagy a technológiai nagyvállalatok adatközpontjaiban található szerverek működtetéséről. A lakossági áramfogyasztás esetében globálisan 20 százalékot jelent a légkondik és a ventilátorok használata. Mindez az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8 százalékát teszi ki.

Remek találmány a légkondi, de miért csak a szobába raknánk, ha a hátunkat is hűthetjük vele? A Sonynál kitalált eszköz épp így működik.

Lassan a nyakunkon a nyár, az előre jelzett kánikula elől pedig a legtöbben szívesebben menekülünk klimatizált helyiségekbe. Ez persze hosszú távon nagyon káros a környezetre, és még inkább ronthat a helyzeten, egyre több hőhullámot és extrém meleget hozva magával. A légkondit is lehet viszont okosan használni, csak pár alapszabályt érdemes betartani – ezekkel pedig mind a környezetnek, mind a pénztárcánknak jót tehetünk.

Ugyan a légkondicionálók az óriási energia-felhasználásuk miatt egyelőre veszélyt jelentenek az emberiség jövőjére, most úgy látszik, hogy a kellemes benti klímán kívül más hasznuk is lehet.

Mennyibe kerül egy légkondíciónáló üzemeltetése naponta, hetente, havonta? Hány forintba kerül és mennyit fogyaszt egy háztartási klímaberendezés? Hány kwh elektromos áramot fogyaszt egy légkondi, és ha azt felszorozzuk az elektromos áram árával, akkor mennyire nagy költséget veszünk nyáron a nyakunkba egy klímaberendezés használatával? 

Ez összesen 5,6 milliárd légkondit jelent majd, és ezzel a légkondicionáláshoz szükséges energiafelhasználás a becslések szerint megtriplázódik majd.