Az IQAir friss jelentése szerint ma már világszerte csak 13 országban számít biztonságosnak a levegő minősége.
A környezetünkből minket érő szennyezés nemcsak a testünkre, de elménkre is hatással van.
A klímaváltozás és az Ukrajna elleni orosz háború összefonódása egy olyan ördögi kört hozott létre, amelynek következményei hosszú távon is súlyosak – állítják a szakértők.
Több, 2024-ben kiemelkedően szennyező fosszilis vállalat akadályozta a fokozatos kivezetés ütemtervét.
2025-ben Nagy-Britanniában több mint 47 000 hektárnyi terület semmisült meg erdőtüzekben — ez a legnagyobb mértékű pusztítás a 2012 óta vezetett nyilvántartás kezdete óta. A szakértők szerint az ország „veszélyesen alul-felkészült” a klímaváltozás következményeire, miközben a tűzoltóság létszáma és anyagi támogatása az elmúlt években jelentősen csökkent. A gyorsan romló helyzet miatt sürgős állami beruházásokra lenne szükség a tűz- és árvízvédelmi rendszerek megerősítéséhez.
A gáztűzhelyek évente mintegy 40 000 európai korai halálához járulnak hozzá – állapította meg az első ilyen jellegű tudományos tanulmány.
Az európai zöld megállapodásról és más divatos szavakról sokat beszélnek a brüsszeli buborékban, de hogyan hatnak ezek a dolgok valójában az uniós polgárok mindennapi életére?
A világ mindössze hét országában teljesül a biztonságos légszennyezettségi szint 2023-ban – derül ki az IQAir svájci levegőminőség-technológiai vállalat új jelentéséből. A március 18-i héten közzétett World Air Quality Report 134 ország, terület és régió több mint 30 000 megfigyelőállomásának adatai alapján készült.
Egy londoni kutatóintézet az világ 1300 repülőterének kibocsátását összevetve állította össze a legkörnyezetszennyezőbb repülőterek listáját. Világszerte problémát jelent a légszennyezés, így az alternatív, fenntartható üzemanyagokra való átállás méginkább sürgetővé vált.
