Az európai zöld megállapodásról és más divatos szavakról sokat beszélnek a brüsszeli buborékban, de hogyan hatnak ezek a dolgok valójában az uniós polgárok mindennapi életére?
A világ mindössze hét országában teljesül a biztonságos légszennyezettségi szint 2023-ban – derül ki az IQAir svájci levegőminőség-technológiai vállalat új jelentéséből. A március 18-i héten közzétett World Air Quality Report 134 ország, terület és régió több mint 30 000 megfigyelőállomásának adatai alapján készült.
Egy londoni kutatóintézet az világ 1300 repülőterének kibocsátását összevetve állította össze a legkörnyezetszennyezőbb repülőterek listáját. Világszerte problémát jelent a légszennyezés, így az alternatív, fenntartható üzemanyagokra való átállás méginkább sürgetővé vált.
Az autók okozta légszennyezés csendes gyilkos Európában. Miért gyengítik tehát a kibocsátási normákat?
A budapesti agglomerációban és hat vidéki nagyvárosban próbálhatnak ki az utasok egy Solaris és egy Caetano hidrogén-üzemanyagcellás autóbuszt a menetrend szerinti forgalomban.
Egy új tanulmány szerint a G20-országok nem építik be a légszennyezést éghajlatvédelmi terveikbe. A szerzők azt szeretnék, ha ezt a COP28-on orvosolnák.
A szennyező anyagok szintje Milánó levegőjében majdnem négyszerese a biztonságosnak, ezért Olaszország egyik legforgalmasabb városa azt javasolta, hogy tiltsák ki az autókat a városközpontból.
Évente 1000 stockholmi hal meg a légszennyezés miatt. Az autós tilalomtól azt remélik, hogy ez megváltozik.
Évente mintegy 2 milliárd gumiabroncsot gyártanak. Mekkora a környezeti költsége annak a „vegyi koktélnak”, amelyet ezekbe a gumiabroncsokba kevernek?
