Mint minden korábbi, hasonló méretű járvány, a COVID hatásai is szerteágazóak: a nyilvánvaló egészségügyi következmények mellett a gazdaság számos ágazata hatalmas kihívásokkal néz szembe az elkövetkező időszakban. De vajon mennyiben befolyásolja a jelenlegi, rendkívüli helyzet a klímaváltozás ellen folytatott harcot? – teszi fel a kérdést a chikansplanet.blog.hu szerzője, Ifj. Chikán Attila.

Nem állunk túl jól a párizsi klímaegyezmény betartásához szükséges intézkedésekkel, és ezt a most születő generáció fogja valóban megérezni – derült ki a Lancet tudományos folyóirat idei, a klímaváltozás ellen tett lépéseinket kiértékelő tanulmányából.

A világ legszennyezettebb nagyvárosai közül 35 tett ígéretet a légszennyezettség csökkentésére pénteken Koppenhágában, hogy így megvalósítsák az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a levegő minőségére vonatkozó célkitűzéseit – írja az MTI.

A városi légszennyezés egyre több komoly egészségügyi problémával függ össze – már tudjuk, hogy régen nem csak a tüdőnkért kell aggódnunk, ha ilyen környezetben élünk. A légszennyezettség sok más betegséggel is összefügg, ezért tényleg sürget az idő, hogy kipucoljuk a nagyvárosaink levegőjét.

A földgáz jelenlegi kiemelkedően magas részaránya csökkenhet, a megújuló energiaforrások súlya pedig jelentősen emelkedhet a budapesti távhőszolgáltatásban a Főtáv tervei szerint, amitől várhatóan érdemben javulhat a fővárosi levegőminőség is.

Több európai ország, így Magyarország sem felel meg a levegőminőségre vonatkozó nemzetközi és európai szabványok követelményeinek. Ráadásul számos kormány nem tett hatékony lépéseket a levegőminőség javítása, és ezáltal polgárai egészségének védelme érdekében. Többek között ezt a két megállapítást eredményezte a 14 európai számvevőszék – köztük az Állami Számvevőszék – részvételével zajlott közös ellenőrzés. Az ÁSZ 2018-ban lezárt hazai ellenőrzése ezzel szemben azt állapította meg, hogy a levegő minőségének javítására tett intézkedések eredményesek voltak annak ellenére, hogy elismeri, egyes légszennyező anyagok koncentrációja a jogszabályban előírt határértéket az előírtnál több alkalommal meghaladta. 

Használati cikkek előállítására alkalmas alapanyagot készít az indiai rizstermesztés melléktermékéből, a rizs szárából 2018 év végétől az IKEA – írja a Portfolio. A svéd lakberendezési vállalat az újítással a légszennyezési probléma megoldásához kíván hozzájárulni, ugyanis az általános indiai gyakorlat szerint a rizs visszamaradt szárát a betakarítás után elégetik, ami így jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez az országban. 

Számos magyarországi településen kifogásolt, több településen egészségtelen, Nyíregyházán pedig veszélyes a levegőminőség az Országos Közegészségügyi Intézet adatai alapján. A problémát a legtöbb településen a kisméretű részecske (PM10) okozza, amely jelentős részben a szilárd tüzelőanyaggal, például fával és hulladékokkal történő lakossági fűtésből származik. Hosszabb távon a lakossági fűtéskorszerűsítési programok hozhatnának javulást, ezek azonban a jelentős lakossági igényhez mérten csak korlátozottan állnak rendelkezésre – véli a Portfolio. 

Magyarországon a levegő minősége továbbra is aggasztó, a legfrissebb uniós számvevőszéki jelentés szerint a kétes rangsorban Kínát és Indiát is előzzük. Hazánkban az egyik legnagyobb szennyező a lakossági fűtés. A hagyományos energiahordozók kiváltása, a magasabb energiahatékonysági sztenderdek bevezetése, a fűtőkészülékek károsanyag-kibocsátásának csökkentése nem önmagában csak a véges erőforrásainkkal való takarékosság miatt fontos, hanem hozzájárul környezetünk védelmén keresztül egészségünk javításához is.