Egyre inkább úgy tűnik, a világ nemhogy nem éri el, de közelében sem lesz a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott kibocsátás-csökkentési célhoz. A globális CO2-emisszió 2018-ban 1,7 százalékkal 33,1 milliárd tonnás rekord szintre emelkedett, márpedig a cél teljesítése érdekében legkésőbb 2020-tól tartósan és radikálisan csökkenteni kellene, nagyjából 2050-re pedig nettó nullára kellene leszorítani a kibocsátást. A „nettó” azt jelenti, hogy az emisszió továbbra sem szűnne meg teljesen, de bizonyos technológiák alkalmazásával a mérleg – legalább is a terv szerint – kihozható lenne nullára. Erre egyelőre nem mutatkozik érdemi esély, azonban az úgynevezett negatív emissziós technológiák egy része már ma is képes jelentős mennyiségű szén-dioxid légkörből történő kivonására, az új fejlesztések pedig további reményt adhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Az olaj és szén földgázzal való kiváltása nemhogy nem mérsékli, de egyenesen riasztó mértékben növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását egy új tanulmány szerint, amely azt állítja, az elmúlt évek tudományos eredményei alapján a földgázellátásból származó emisszó szignifikánsan magasabb, mint ahogyan azt korábban becsülték. Ennek következtében elsősorban magas metánlábnyoma miatt a földgáz nem tekinthető éghajlatbarát alternatívának más fosszilis energiahordozókkal szemben, nem járul hozzá az éghajlat védelméhez és a nulla emissziós energiarendszerre való áttéréshez. A most először megfogalmazott következtetés egészen más megvilágításba helyezheti a földgáz lehetséges szerepét a következő évek energiagazdaságában.

A szerdai jelentős, 9, illetve 7 forintos árcsökkenés után pénteken tovább zuhan a benzin és a gázolaj ára, ezúttal 9, illetve 6 forinttal, így két hónap után ismét 3-mal kezdődnek a hazai üzemanyagárak. Bár a pénteki módosulással a két üzemanyagfajta árkülönbsége ismét 6 forintra nő, ezzel együtt is szembetűnő, hogy a korábbihoz képest gyakorlatilag eltűnt a magyarországi benzin- és dízelárak különbsége. A két üzemanyagfajta árkülönbsége az e heti vágások előtt mindössze 1 forint volt, amire nem mostanában volt példa legutóbb: ekkora vagy ennél is kisebb differencia a mostanit megelőzően 2017 szeptemberében alakult ki legutóbb. 

A visontai Mátrai Erőmű Zrt. az ország legnagyobb szén- (lignit) tüzelésű erőműve, 950 MW teljesítményével a Paksi Atomerőmű után a második legnagyobb hazai villamosenergia-termelő kapacitás, amely a magyar fogyasztás mintegy 13 százalékának megfelelő villamos energiát termel. Az első blokkok fél évszázada üzemelnek, az uniós előírások szigorodás miatt azonban 2019 végén és jövőre már elkezdődik a több felújításon átesett blokkok fokozatos leállítása. Az erőmű 2029-ig tervez lignitet használni, addig jelentős átalakulással egyebek mellett földgáz és megújuló alapú, jóval tisztább termelésre áll át. Az erőmű és a visontai bánya területén forgatott a Portfolio.

Aliko Dangote, Nigéria és egyben Afrika legvagyonosabb embere nagy tervet dédelget országa energiafüggőségének csökkentésére, aminek megvalósításával újabb nagy szeletet hasíthat ki Nigéria 376 milliárd dolláros gazdaságából. A cementipar után az olaj- és vegyiparban is a világ legnagyobbjai közé tartozó üzemeket építő milliárdos már a kontinens határain túli terjeszkedést tervezi. 

Alaposan megemelte a megújuló energiaforrások húsz év múlva várható részarányára vonatkozó előrejelzését a BP legújabb prognózisában. A nap- és szélenergia iránti elfogultsággal nem vádolható olajipari óriás 2018-as jelentésében még úgy számolt, 2040-ben a világ áramtermelésének 25 százalékát biztosítja majd a nap- és szélenergia és a többi megújuló, az új előrejelzés viszont már mintegy 30 százalékos részarányt prognosztizál. Rossz hír azonban, hogy a tiszta energiaforrások gyors terjedése ellenére a világ szén-dioxid-kibocsátása várhatóan a következő húsz évben is tovább emelkedik majd a jelentés alapeseti forgatókönyve szerint, ami lehetetlenné tenné a Párizsi Klímaegyezményben foglalt cél elérését, és amit csak újabb szigorú energiapolitikai szabályváltoztatásokkal lehetne radikálisan leszorítani. 

Elsősorban a részvénypiacon mutatkozik potenciál a tőkepiaci építkezésre az Alteo számára, de a társaságnak a kötvénypiacon is vannak tervei. 2019-ben alapvetően még a magyar tőkepiacon szeretnének mozogni, ugyanakkor a vállalatnál vizsgálják a külföldi tőzsdére lépés lehetőségét is – fogalmazott a Portfoliónak ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója, aki azt is elmondta, a részvénypiacon az egyik fő céljuk az, hogy a kisbefektetők is észrevegyék, érdemes Alteo-részvényt venni.