A magyar napelempiac többségét képviselő iparági egyesület, a MANAP bízik abban, hogy a napelemek termékdíjának 2018. január elsejétől való csökkentése jele annak, hogy a kormányzat ezen túl egyre inkább támogatja a megújuló energiaforrások, ezen belül is a napenergia felhasználásának minél szélesebb körű elterjedését.
A hazai cégeknek kevés a tapasztalatuk naperőművek telepítésében, ezért nem biztos, hogy mindenki megfelelő minőségben épít majd ilyen rendszereket – mondta az NRGreportnak Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke. Interjú.
A világ villamosenergia-termelésének 2 százalékát adta a tavaly év végéig kiépült 306 gigawatt (GW) napenergia-kapacitás, de ez a SolarPower Europe napenergia szövetség előrejelzései szerint 2021-re megtriplázódhat, ugyanakkor továbbra is csak néhány ország fog számottevő kapacitást kiépíteni – hívta fel a figyelmet hétfőn a MANAP Iparági Egyesület, a napelemes rendszerek telepítésével, forgalmazásával és gyártásával foglalkozó cégeket tömörítő hazai szakmai szervezet.
A magyar napenergia piac résztvevői óvatosan optimisták a napenergia hasznosításának jövőjét illetően és nem csak az uniós támogatásoktól vagy a technológia árának csökkenésétől várják a piac fejlődését, hanem a szabályozási környezet stabilitásától is.
Az Európai Bizottság jóváhagyása híján a korábban kidolgozott METÁR-koncepció csak korlátozott tartalommal lépett életbe az év elején.
A Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) szerint a kormány visszamenőlegesen is korlátozza új szélerőművek telepítését – írja a Napi.hu.
A szélerőművek építésének korlátozása mellett a kormány az építésügyi engedélyezési eljárások szabályainak megváltoztatásával az összes többi megújuló energiatermelő technológiák elterjedését is korlátozza – áll a MANAP Iparági Egyesület közleményében.
A 2016-os év már az elején jól indult a globális napenergia-iparban: az első negyedévben Kínában több mint 7 gigawatt teljesítményű napelemet telepítettek, írja közleményében a MANAP Iparági Egyesület.
A MANAP Iparági Egyesület támogat minden energiakorszerűsítési rendszert és pályázatot Magyarországon, de jelentős visszalépésként értékeli, hogy a megújuló energiák hasznosítása háttérbe szorult a pályázat módosításával.
