A jelentős költségek ellenére Magyarország számára akár versenyelőnyt is jelenthet a 2050-es klímacél, vagyis a nettó nulla kibocsátás elérése – derül ki a McKinsey most megjelent, tanulmányából. Az elemzés az ipari, a lakossági, villamosenergia, közlekedési és mezőgazdasági kibocsátások intenzív csökkentésével egy olyan pályát rajzol fel, amely az éghajlatvédelmi célkitűzéseken túl a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre, az energiafüggetlenségre, valamint Magyarország versenyképességére is egyértelműen pozitív hatással lesz.
Sok sikeres nagyvállalat tevékenykedik ma Európában, összességében mégis lassabban növekednek, kevésbé jövedelmezőek és kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre, mint amerikai versenytársaik; leginkább azért, mert nem tudják tartani velük a lépést a technológiai fejlődés terén.
Az autóipar fejlődését a következő évtizedben három fő trend fogja meghatározni: a törvényi keretek fejlődése az átalakuló felhasználói preferenciák, illetve a technológiai fejlődés és az innováció elérhetősége. -olvasható a McKinsey & Company sajtóközleményében.
Az egyre élhetetlenebbé váló városi közlekedésre nem késik az autógyárak és a lízing cégek válasza. Komoly fókusz került a mikromobilitásra.
Franciaország szén-dioxid-kibocsátás csökkentésre hivatkozva betiltotta a rövid távolságú belföldi repülőjáratokat, mivel a francia kormány törekszik arra, hogy csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást. Teszi mindezt annak ellenére, hogy a világjárvány rendesen megrengette a légiközlekedés ágazatát és az épp a fellendülésben reménykedne.
