A Magyar Megújuló Energia Szövetség Green Talks konferenciáján az is kiderült, hogyan lesznek a magyar megújulók hatékonyak és versenyképesek.

Az ENSZ szerint a világ belépett a „globális vízcsőd” korszakába. A következmények nemcsak környezeti, hanem gazdasági és geopolitikai válságokat indíthatnak el.

A természet már akkor megalkotta a maga atomreaktorát, amikor az emberi technológia még a kanyarban sem volt.

Egy friss MIT-tanulmány azt vizsgálja, hogyan válhatott a napenergia ilyen olcsóvá – a kutatók egy rejtett áttörésekből álló hálózatot azonosítottak, amely évtizedeken át, sokszor az energiaszektoron kívülről érkező újítások révén, lendítette előre a napelemes rendszereket.

Az új beltéri perovszkit napelemek 6000 órán át működnek, és valós eszközöket is képesek ellátni energiával. Okostelefonok, szenzorok, mind tele vannak apró elektronikai alkatrészekkel, amelyeknek folyamatos energiaellátás kell.

Egy dél-koreai kutatócsoport olyan önálló rendszert fejlesztett ki, amely szélenergiával tisztítja meg a napelemeket, külső áramforrás nélkül, akár sivatagban is.

Az ENSZ szerint új korszak kezdődött: a friss adatok alapján ma már szinte mindenhol a nap- és a szélenergia a legolcsóbb áramforrás. A tiszta energia robbanásszerűen nő, és a gazdasági mutatók is ezt igazolják.

A Glasgow-i Egyetem kutatói számítógépes szimulációval azonosították a lapát nélküli szélturbinák (BWT-k) optimális kialakítását. Az eredmények alapján a technológia hatékonyan méretezhető, és kisebb prototípusok után akár 1 kW teljesítmény is elérhető.

A Dragon 12 típusú kite-technológia a Feröer-szigeteken megerősítette: működik a szimuláció, stabil az energiahozam, és közeleg a világ első árapály-sárkányfarmja.