Egy friss MIT-tanulmány azt vizsgálja, hogyan válhatott a napenergia ilyen olcsóvá – a kutatók egy rejtett áttörésekből álló hálózatot azonosítottak, amely évtizedeken át, sokszor az energiaszektoron kívülről érkező újítások révén, lendítette előre a napelemes rendszereket.

Az új beltéri perovszkit napelemek 6000 órán át működnek, és valós eszközöket is képesek ellátni energiával. Okostelefonok, szenzorok, mind tele vannak apró elektronikai alkatrészekkel, amelyeknek folyamatos energiaellátás kell.

Egy dél-koreai kutatócsoport olyan önálló rendszert fejlesztett ki, amely szélenergiával tisztítja meg a napelemeket, külső áramforrás nélkül, akár sivatagban is.

Az ENSZ szerint új korszak kezdődött: a friss adatok alapján ma már szinte mindenhol a nap- és a szélenergia a legolcsóbb áramforrás. A tiszta energia robbanásszerűen nő, és a gazdasági mutatók is ezt igazolják.

A Glasgow-i Egyetem kutatói számítógépes szimulációval azonosították a lapát nélküli szélturbinák (BWT-k) optimális kialakítását. Az eredmények alapján a technológia hatékonyan méretezhető, és kisebb prototípusok után akár 1 kW teljesítmény is elérhető.

A Dragon 12 típusú kite-technológia a Feröer-szigeteken megerősítette: működik a szimuláció, stabil az energiahozam, és közeleg a világ első árapály-sárkányfarmja.

Egy újonnan telepített napenergia-tetőszerkezet évente több mint 300 000 kWh áramot termel egy oregoni szennyvíztelepen. A beruházás nemcsak energiát spórol, de a létesítmény működését is hatékonyabbá teszi.

Az alakjukat és szerkezetüket hő hatására változtató perovskitok forradalmasíthatják a napelemek és optoelektronikai eszközök jövőjét. A vékony, réteges anyag különleges tulajdonságai kulcsfontosságúvá válhatnak a következő generációs tiszta energiaforrások fejlesztésében.

A szilárdtest-akkumulátorokhoz szükséges, biztonságosabb és olcsóbb lítium-szulfid előállítása most elérhető közelségbe került.