Mint az Energiastratégia kapcsán hozott decemberi kormányhatározatból korábban kiderült, az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentési célként (1990. évi bázison) 2030-ra legalább 40%-os kibocsátáscsökkentést, a megújuló energiaforrások használata terén 2030-ra 20%-os felhasználási részarányvállalást tűz ki, az energiahatékonyság területén 2030-ra a végsőenergia felhasználásának mértéke ne haladja meg a 2005-ös értéket, valamint 2030-ra az energiahatékonyság-javító intézkedések nélkül előre jelzett energiafogyasztás mértéke 8-10 százalékkal csökken.

Megjelent a Magyar Közlönyben az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása. A törvény több, aprónak tűnő, mégis lényeges ponton változott, a MEHI bemutatja a legfontosabbakat.

Nagyfokú munkaerő- és kapacitáshiány jellemzi az energiahatékonysági szektor vállalkozásait, amelyek ezzel együtt pozitívan ítélik meg helyzetüket. A cégek a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) felmérése szerint a legnagyobb problémának a piac és a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát tartják, amelyre egyértelmű, hosszú távú, tervezhető szabályozókat és támogatási struktúrát javasolnak. A szektor szerint a komplex épületenergetikai korszerűsítések támogatása azért is fontos lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy megtérülési idejük húsz év fölé emelkedhetett a jelenlegi rezsiköltségek tükrében – írja a Portfolio. 

Idén már hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egész éves erőforrás-mennyiségét. A túlfogyasztásnak, a tartalékok felélésének súlyos természeti és környezeti következményei is vannak, elég a globális éghajlatváltozás hatásaira gondolni – – hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet, hétfői közleményében.

A jövő energetikai fejlesztései a háztartásokat célozzák. Összefoglaló a Magyar Energiahatékonysági Intézet legutóbbi konferenciájáról.

Európai viszonylatban olcsó a hazai gáz és áram ára, a pénztárcánkhoz mérten nem annyira.

Az energiahatékonysági szektor vállalkozásai az eluralkodott kapacitáshiány ellenére is bizakodóan ítélik meg helyzetüket, derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet friss felméréséből.

A hazai energiahatékonysági szektor képviselőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) csalódását fejezi ki azon magyar állásponttal kapcsolatban, mely nem támogatja a közös kötelező európai uniós energiahatékonysági cél 30 százalékra való emelését.

Az energiahatékonyságot javító beruházások nem feltétlenül jelentenek gyors megtérülést. A cégek zöme ennek ellenére áldoz rá, bár nincs könnyű dolguk – a megvalósítás nehézkes, többek között azért, mert kevés a szakember – mondták egy energiahatékonyságról szóló szakmai rendezvény résztvevői.