Az energiahatékonyság, mint téma fontossága manapság senki számára sem lehet kérdéses. A jogalkotói szándék már 2015-ben kikristályosodott, mégis az eredeti célokkal szemben az energiahatékonysági rendszer jogszabályban rögzített elvei már a bevezetést követően meghiúsulni látszottak, ugyanis a piaci szereplők a kötelezettségeket egyfajta adónemmé egyszerűsítve értelmezték és hárították tovább a fogyasztóikra.
A versenypiaci villamosenergia-kereskedelmi szerződések többnyire a naptári évhez igazodnak. A zavartalan és folyamatos ellátás érdekében szükséges, hogy a felhasználók kiemelt figyelemmel kísérjék ezt a határidőt és időben gondoskodjanak az új szerződések megkötéséről. A hivatal felhívja a versenypiaci villamosenergia-felhasználók figyelmét, hogy kellő körültekintéssel, minél előbb vizsgálják meg villamosenergia-beszerzési szerződéseiket és gondoskodjanak azok mielőbbi megkötéséről, illetve megújításáról.
Sürgős lépésekre van szükség annak érdekében, hogy az energiaársokk miatt megnövekedő óvadékkövetelmények okozta – energiakereskedőket érintő – likviditási nyomást szabályozói intézkedésekkel is csökkenteni tudjuk, máskülönben a végfogyasztók ellátásbiztonsága kerülhet veszélybe – mondta el Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az Energiaszabályozók Európai Tanácsa (CEER) és az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) prágai ülésein.
A villamos energia másnapi (DAM) árai júliusban is nagyságrendekkel magasabbak voltak, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A hónapban a legmagasabb havi átlagárat – 456 €/MWh – Olaszországban regisztrálták – derül ki a MEKH júliusi villamosenergia-piaci jelentéséből.
A MEKH engedélye után az új romániai gázimport-kapacitás nagyjából így mintegy 2,5 milliárd köbméter lesz, ami több mint másfélszeres kapacitásnövekedésnek felel meg.
Az összes energiaforrásból származó teljes hazai energiafogyasztáson belül 2020-ban 13,9 százalék volt a megújuló energia részaránya. Ezzel Magyarország nemcsak elérte, hanem meg is haladta az uniós irányelv alapján előírt 13 százalékos részarányt – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglaló jelentéséből, amely a hazai megújulóenergia-felhasználás 2010 és 2020 közötti időszakát vizsgálja. A növekedés forrásai főleg a bioüzemanyagok és a napenergia-termelés voltak.
Jelenleg három ilyen hivatalos terv létezik: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021 áprilisában frissítette a földgáz megelőzési cselekvési tervet és a vészhelyzeti tervet, 2022. január elején pedig elfogadta és közzétette a villamos energia kockázati készültségi tervet is.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint továbbra is megfelelő ütemben halad a hazai gáztárolók feltöltése.
Júniusban folytatódott az európai földgázkínálat március óta tartó szűkülése: egyrészt jelentősen csökkent az orosz forrás, másrészt üzemzavar miatt mérséklődött az Egyesült Államok LNG-export kapacitása. Ennek következtében az európai következő havi termékárak közel 50€/MWh-val nőttek –derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júniusi gázpiaci riportjából.