A legtöbb műtrágya alapanyaga ammónia, amelyet már 107 éve változatlan technológiával állítanak elő és ez okozza ma a világ szén-dioxid kibocsátásának közel két százalékát.

Az Európai Unió (EU) 2030-ra vonatkozó új környezetvédelmi célkitűzései csak nagy nehézségek árán, az új technológiák tömeges használata melletti komoly elkötelezettség révén és az emberek viselkedésének alapvető megváltozásával valósíthatók meg – közölte a Climact nevű belga klímavédelmi szervezet hétfőn közzétette tanulmányában.

Az Európai Bizottság többszöri késlekedés után május 20-án publikálta a Biodiverzitás és a Termőföldtől az asztalig stratégiát, mely a következő évtizedben meghatározza az Európai Unió természeti sokféleséggel és élelmiszer-termelésre vonatkozó szakpolitikájának fő irányait, és egyben az európai zöld megállapodás, a Green Deal alapvetésének is számítanak. A stratégiák központi szerepet töltenének be a járvány nyomán kialakult válság utáni helyreállításban – szemlézte a Qubit.

A COVID-19 járvány által kikényszerített lassulás, megtorpanás egyúttal lehetőséget ad a vállalatoknak, bankoknak, egyéb gazdasági szereplőknek és valamennyiünknek arra, hogy átgondoljuk a folytatást. Egy hamarosan elfogadandó új uniós szabályozás alapján a zöld finanszírozás terén már látszanak a lehetséges „fenntartható” ösvények.

A széntüzelésű erőművek leállítása és a fosszilis energiahordozók égetésének háttérbe szorítása nemcsak az emberek egészségére van jó hatással – egy friss kutatás kimutatta, hogy az élelmiszert is olcsóbbá teheti. Ez azért van így, mert a szennyeződés nemcsak az emberekre, hanem a növényekre, és így a mezőgazdaságra is komolyan hat.

Öntözésre felhasznált víz mennyisége (2000-2018).

Amikor napenergiáról van szó, többnyire a háztetőkre telepített napelemek, nagyobb napelemparkok esetében pedig a jellemzően barnamezős beruházásban, volt iparterületeken megvalósított fejlesztések jutnak az ember eszébe, pedig a KÁT és METÁR KÁT határozatok alapján épülő parkok jó része termőföldön valósul meg. A fotovoltaikus panelek mezőgazdasági termelésre alkalmas területeken történő telepítésének engedélyezésétől nem ritkán ódzkodnak a döntéshozók, zömmel a ma már egyértelműen túlhaladottnak tekinthető aranykorona-rendszeren alapuló földértékelésekre hivatkozva. Az utóbbi időszakban azonban több, a zöldmezős napelempark beruházások létesítése szempontjából kedvező változás történt, a fotovoltaikus kutatási projektek eredményei pedig azt igazolják, hogy az ilyen beruházások fenntartható módon érdemben növelhetik a földhasználat hatékonyságát, végső soron pedig az élelmiszerellátás biztonságának javulását eredményezhetik. 

Az amerikai-mexikói határra tervezett, mintegy 2000 mérföldes határfal megépítése helyett az egész emberiség számára biztonságot, munkahelyeket és gazdasági prosperitást teremtő energiafolyosó kialakítását szorgalmazza egy tudósokból és mérnököből álló csoportosulás. Egyelőre azonban még elég sok a kérdőjel.

A klímaváltozáshoz alkalmazkodó növénytermesztési és állattenyésztési technológiák fejlesztésébe kezd a Kaposvári Egyetem (KE), a Bábolna Tetra Kft., és a Dalmandi Mezőgazdaság Zrt., a négy évig tartó, 5,9 milliárd forintos projekt nyitó konferenciáját kedden tartották Kaposváron.