A mikróban melegített készételek gyorsan az asztalunkra kerülnek, de a bennük rejlő mikroműanyagok és vegyi anyagok hosszútávú hatásai aggodalomra adhatnak okot.
A 2026-os téli olimpia három szponzora önmagában 1,3 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást jelent. A „tiszta” játékok ígérete így egyre inkább hiteltelen.
A kutatók szerint a mikroműanyagok ellenállóbbá tehetik a baktériumokat az antibiotikumokkal szemben és megnehezíthetik a gyógyszer haszonosulását, állítják a kutatók.
Míg bizonyos javulások történtek, más szennyezési formák továbbra is aggasztó szinten állnak.
A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, azonban ez nem elegendő a gyártási többletköltségek fedezésére.
A műanyag jelentős szerepet játszik a modern életben, azonban lebomlásának lassúsága komoly környezeti problémákat okoz. Az óceánokban felhalmozódó műanyagok nemcsak az élővilágot veszélyeztetik, hanem hosszú távú káros hatásokkal járnak az egész ökoszisztémára nézve.
A Missouri Egyetem kutatói áttörést értek el a műanyagszennyezés elleni harcban: új módszert fejlesztettek ki, amellyel szinte teljesen eltávolíthatók a nanoműanyagok a vízből.
Félre a kemény, merev anyagokkal: egy új, puha, fenntartható elektroaktív anyag új lehetőségeket kínál az orvostudomány, az energiahordozók és a hétköznapi technológia világában.
Az Európai Unió célja, hogy 2025-re az összes csomagolási hulladék 70 százalékát újrahasznosítsák. De hol tartanak most a többiek?
