Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy hazája fontolóra veszi bizonyos kiemelkedően fontos nyersanyagok export korlátozását, többek között szóba került az urán, a titán és a nikkel.
Ukrajna nem hosszabbítja meg a 2025. január elsejével megszűnő, évtizedes múltra visszatekintő tranzitmegállapodását a Gazprommal, mely révén Moszkva még mindig meghatározó mennyiséggel lát el bizonyos európai országokat földgázzal.
A világ legnagyobb amerikai olajmező-szolgáltató vállalata nem csakhogy maradt Oroszországban, tovább fejleszti ottani üzleteit.
Ukrajna nem fogja meghosszabbítani az orosz Gazprommal kötött ötéves megállapodást az orosz gáz Európába történő szállításáról, amikor az év végén lejár, ami arra készteti a fogadó országokat, hogy alternatívák után nézzenek.
Az Európai Unió régóta tervezgeti az újabb szankciós csomag bevezetését Oroszországgal szemben azzal a céllal, hogy ellehetetlenítse Moszkva ukrajnai hadműveletét.
A Kreml tulajdonában lévő, egykor Oroszország legnyereségesebb vállalatának számító Gazpromnak hosszú ideig tartó gyenge teljesítményű időszak elé nézhet, mivel az európai gázeladások kiesését a belföldi piac és a kínai export segítségével igyekszik pótolni.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma novemberig feloldotta a szankciókat bizonyos nagy orosz pénzintézetekkel szemben.
Bár az Európai Unió nagyra törő tervei számos területen állnak gyenge lábakon, mégis a legkiemelkedőbb ezek közül az energiapolitikája, mely mögött a gyakorlati megvalósulás úgy eltűnik, mint szürke szamár a ködben.
Hét, az ügyet jól ismerő forrás szerint az Egyesült Államok szankciókat kilátásba helyező, Oroszországgal üzletelő pénzügyi cégeket érintő fenyegetése lehűtötte a török-orosz kereskedelmet, megzavarva vagy lelassítva az importált olaj és a török export egyes kifizetéseit.
