Közel két évvel azután, hogy Oroszország megkezdte ukrajnai invázióját, úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió kudarcot vallott a gazdaságának szankciókkal való megfojtására tett erőfeszítéseiben.
Tényleg Moszkva az energiaháború vesztese? A Barátság kőolajvezeték sorsa egyre bizonytalanabb, Európa újfent komoly problémákkal nézhet szembe. Erbszt Adrienn geopolitikai elemző írása.
Miközben az atomenergia békés célú felhasználását egyre inkább lehetőségként látjuk a klímavédelmi elképzelések megvalósításában, a nukleáris fegyverkezés is reneszánszát éli. Új szereplőkkel kibővülve.
Miközben a nyugati szövetséges országok – beleértve az Európai Uniót is – azt fontolgatják, hogy az újabb szankciós csomagban az orosz nukleáris üzemanyagokat és alkatrészeket is belevegyék, a Moszkva által uralt urán piac folyamatosan növekvő számokat mutat.
Az orosz Novatek vállalat június 13-án közölte, hogy kifejlesztette saját technológiáját a cseppfolyósított földgáz (LNG) nagy mennyiségű előállítására, ami kulcsfontosságú lépés az LNG-termelés fellendítése és Oroszország globális részesedésének növelése érdekében az üzemanyagpiacon.
Németország, Lengyelország és néhány más uniós ország szankciókat sürget az orosz atomenergiával szemben, miközben a blokk új módszereket keres a Kreml bevételeinek megkárosítására Moszkva ukrajnai inváziója közepette.
A gázkereskedelem viszont aligha fog visszaálli egykori állapotára a katonai konfliktus pusztításai miatt.
Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók gyorsan megérkeztek Ukrajna lerohanása után, az európai ellátási helyzet pedig azóta is csak eszkalálódik. Ahogy az Európába irányuló gázszállítások már bizonytalanná váltak, úgy a szankciós nyomás erősödésével egyre valószínűbbnek tűnnek az olajellátás zavarai is.
Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati szankcióknak nem lesz hatása az ország olajexportjára, és az energiaszállításokból származó nyereség nagymértékű megugrását jósolta az idei évre.