A Plastic Waste Makers Index tanulmánya szerint a világszerte eldobott egyszer használatos műanyag tárgyak 55%-a mindössze 20 nagyvállalattól származik, miközben a leginkább szennyező országok listáját Ausztrália és az Egyesült Államok vezeti.
Magyarországon teszteli egyik új fejlesztését, az újrahasznosítható papírpalackot a Coca-Cola – adta hírül az MTI.
Július elsejétől tilos lesz forgalomba hozni az olyan egyszer használatos műanyagokat, mint a fülpiszkálók, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők és léggömbpálcikák – adta hírül az MTI az ITM emlékeztetőjét.
Az egyszer használatos műanyagok betiltása csak a jéghegy csúcsa, a már legyártott és forgalomban lévő műanyag termékek lebomlása továbbra is nyitott kérdés marad. Egy új biotechnológiai eljárás viszont megoldást jelenthet a problémára.
Idén július 1-től megváltozik a hulladékgazdálkodás szabályozása az Európai Unióban, egyúttal hazánkban is kivonják a forgalomból az olyan egyszer használatos műanyagokat, mint a fülpiszkálók, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők és léggömbpálcikák. A magyar jogszabály még az uniós előírásoknál is szigorúbb, kiterjed ugyanis az egyéb műanyag italtartó poharakra és műanyag zacskókra is – olvasható az IKSZ közleményében.
Január 1-jén új uniós szabályok léptek hatályba, amelyek megtiltják a válogatás nélküli műanyag hulladék külföldre szállítását. Bár ez a lépés növeli az Európára nehezedő újrahasznosítási nyomást, az aktivisták szerint a tilalom valószínűleg növeli a hulladéklerakókat és a hulladékégetést az Unió területén. Kína viszont a hazai piacon keletkező hulladék feldolgozására fókuszálhat.
Sminkelés vagy bulizás közben az ember kevésbé gondol rá, de a csillámpor az egyik leginkább környezetszennyező anyag, amit a mindennapokban is használunk. Még a kevésbé károsként reklámozott változatok is okoznak problémákat.
A hulladéklerakókban tengődő műanyag palackok ezeréves problémát jelentenek, mivel pont ennyi ideig tart a lebomlásuk. Elégetni nem tudjuk őket a mérgező füst miatt, viszont mérgező vegyi anyagokat oldanak ki a vízben is, például az óceánjaink és folyóink fenekén. Szigorodik a szabályozás, de még mindig messze van a teljes átállás.
Óceánjaink alján található műanyagok 80%-a szárazföldi eredetű – de honnan jön és hogyan jut el oda? Még ha távolabb is lakunk egy vízparttól, az eldobott műanyag könnyen eljut a vizekig, mégpedig nagyjából háromféleképpen.
