Világjárvány idején az a legbölcsebb dolog, ha kerüljük a tömeget, ami akár a kedvenc éttermünket is érintheti. Sokan esznek naponta étteremben, menüztető kifőzdében, számukra változásokat hozhat a járvány – vagy úgy, hogy nem esznek ilyen helyen egy ideig, vagy úgy, hogy jobban odafigyelnek a higiéniára. De ez akár azzal is járhat, hogy visszatérnek az egyszer használatos műanyag evőeszközök, poharak és tárolódobozok, és újra többet használhatunk belőlük.

Kína 2018 óta korlátozza a hulladékimportot. Ez gyakorlatilag árokba döntötte több európai ország és az USA hulladékgazdálkodását is. Hogyan szabadulnak meg a terhüktől azóta a hulladékexportőrök és lehet-e látni egy végleges fenntartható megoldást? – megtudjuk a G7 körképéből.

Megkezdte a műanyaghulladék begyűjtését a Csendes-óceánon egy holland feltaláló lebegő szemétszedője, a System 101 nevű berendezés, amelynek egy évvel ezelőtti tesztüzeme kudarccal végződött.

Műanyaghulladék-fronton vannak reménykeltő hírek a környezetvédők számára: az Európai Unió 2021-től betiltott egy sor egyszer használatos műanyag terméket, és a műanyag zacskók termékdíjának emelését is több országban napirendre tűzték, ez a magyar kormányban is felmerült már – olvasható az Index oldalán. Mivel a zacskókkal mindannyian napról napra találkozunk, és globálisan évente 500 és 1000 milliárd közé tehető az elhasznált műanyag szatyrok száma, ezekre nagy figyelem összpontosul, annak ellenére, hogy környezetvédelmi szempontból ezek jelentősége nem túl nagy. A zacskókhoz képest szinte nem is beszéltünk a plasztikhulladék több mint negyedét adó csomagolásról, ami még mindig jócskán alulszabályozott termék.

Az ENSZ határozata alapján a tegnapi napon, június 5-én ünnepli a világ a környezetvédelem világnapját. A szervezet a társadalmi érzékenyítés és a társadalmi felelősségvállalás fokozása érdekében tűzte ki az első környezetvédelemnek szentelt napot 1974-ben. Az elmúlt évtizedekben világszerte ezen a napon indítottak kampányokat a tengerek szennyezése, az emberi túlnépesedés, a globális felmelegedés elleni küzdelem, illetve a fenntartható fejlődés és fogyasztás népszerűsítésére. A rendezvénysorozat idei házigazdája Kína, a tematika vezérfonalát a légszennyezés megfékezése adja. 

Kínában tavaly júniusban döntöttek arról, hogy nem fogadnak be az országba több műanyaghulladékot, ami óriási csapás volt az exportőröknek: korábban az évente termelt műanyagszemét háromnegyedét Kínába szállították újrahasznosításra. A tavalyi számítások szerint 2030-ig így 111 millió tonnányi hulladék marad a világra, amin más ázsiai országoknak kell osztozniuk, köztük Indiának, Vietnámnak, Indonéziának vagy Malajziának.

A lineáris gazdaságból, ahol a legyártott, felhasznált termékek életciklusuk végén a szemétben kötnek ki, a környezet védelmében, illetve a fenntartható(bb)ság érdekében egyre nagyobb mértékű elmozdulás történik a jobb hulladékmenedzsment segítségével a hosszabb életciklus és a több újrahasznosítás irányába.

A híres Sea Shepherd megrázó képekkel mutatja, milyen problémákat okozhat a vízi élővilágban a rengeteg műanyag. A fotók ugyan szerkesztettek, de valószínűleg sajnos nem állnak túl messze a valóságtól.

Európában a műanyaghulladék kevesebb, mint egyharmadát hasznosítjuk újra. Az infografikán összefoglalalásra kerültek a legfontosabb tények és adatok a folyamattal kapcsolatban.