A MET Csoport svájci leányvállalatai harmadik alkalommal nyerték el a Top Employer minősítést, és 2026-ban bekerültek a legjobb 20 svájci munkáltató közé. Elemzés az elismerés hátteréről és jelentőségéről.

A KPMG 2025-ös CEO Outlook kutatása szerint a vállalatvezetők egyre nagyobb bizonytalanság közepette keresik a növekedés útját. A globális gazdasági bizalom csökken, miközben az AI-alapú technológiák, a kibertámadások és az ESG-szempontok alakítják a jövő üzleti stratégiáit.

A „sokkelőrejelzés” azt a magatartást nevezi meg, ahogy a szervezetekben az egyének pusztán a várható külső, tágabb környezetben bekövetkező sokkhatások hírére önként elhagyják vezető pozíciójukat, még akkor is, ha a saját szervezetük nem érintett. A Corvinus Egyetem kutatása, amely bevezette ezt az új fogalmat, a kínai tőzsdén jegyzett cégek külföldi igazgatóira összpontosít, és a Kínával szemben 2018-ban kezdeményezett amerikai szankciók fényében vizsgálja fluktuációs mintáikat.

Az Euronews a LinkedIn társalapítójával, Allen Blue-val beszélgetett a COP28 alkalmával, hogy megtudja, hogyan lehet felkészíteni a világ munkaerejét a zöld jövőre.

A nap- és szélenergia telepek  egyre növekvő mennyiségével felgyorsulnak azon erőfeszítések, amelyek célja, hogy a szénbányákból a megújuló energiaforrások felé tereljék a munkavállalókat.

A Cambridge Econometrics (CE) kutatócég budapesti irodájának friss tanulmánya szerint fenntartható, zöld megújulási programokkal megsokszorozhatják a gazdaság újraindítása érdekében tett lépések hatását a visegrádi négyek. A cég szerint közülük is Magyarország lehet a régió nyertese, a növekedés eredményeként idehaza összesen a GDP 4 százalékát kitevő többlet keletkezhetne 2030-ig.

Ferdinand Dudenhöffer, A Duisburg-Essen Egyetem autóipari kutatóintézetének, a CAR-Institutnak az igazgatója úgy véli, hogy a német autóipari vállalatok a jelenlegi munkahelyeiknek mintegy 10 százalékát fogják felszámolni 2030-ig.  Csak a bmw, az audi, az opel, a daimler, a bosch és a continental menedzsmentjének létszámleépítési döntése mintegy 55 ezer, főleg németországi munkahelyet érinthet a következő években – írja a Portfolio.

Munkaerőhiány sújtja a magyar vállalatokat, ami alól az energetikai szektor sem kivétel: idősödik a szakembergárda, egyre nagyobb a verseny a fiatalokért. A rugalmasabb foglalkoztatással mozgósítható munkaerő még jelent valamekkora tartalékot, de a tartós megoldásért átfogó hatékonyságnövelésre van szükség, amiből az automatizáció sem maradhat ki.

Egyre nehezebben tudnak fiatal, szakképzett munkaerőt verbuválni.