Egy pennsylvaniai egyetem kutatói a magfúzió mögötti fizika modellezéséhez egy különös hozzávalót, majonézt használtak, mivel hasonlóan viselkedik, mint a plazma egyes körülmények között. A kutatás eredményeivel közelebb kerülhetünk egy stabil fúziós kapszula tervezéséhez.
A HYLENR indiai székhelyű startup július közepén bemutatta a világ első hidegfúziós technológiáját, amely tiszta energiát termel. A hyderabadi székhelyű vállalat szabadalmat is kapott az indiai kormánytól az alacsony energiájú nukleáris reaktor technológiájára.
A magfúzió, a Napot működtető folyamat, nagy lehetőségeket rejt magában mint tiszta, bőséges energiaforrás. Ennek az energiának a hasznosításához azonban összetett technológiára van szükség, például tokamakokra és fánk alakú reaktorokra, amelyek erős mágneseket használnak a túlhevített plazma elzárásához. A plazma összetett viselkedésének megértése ezekben a reaktorokban alapvető fontosságú a fenntartható nukleáris fúziós energia megvalósításához.
Egy angol tiszta energiával foglakozó agytröszt friss számítása szerint a világ termelésének egyötöde napenergiából fog származni. A kutatásból az is kiderült, hogy melyik európai ország áll a legjobban a napenergia részarányát illetően a teljes energiatermelésben.
Pietro Barabaschi főigazgató szerint a franciaországi Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) üzemeltetése 15 évet késik.
A világ legnagyobb fúziós kísérlete, az ITER közelebb került az üzembe helyezéshez, miután a reaktor magjának megépítéséhez szükséges speciális mágnesek megérkeztek Dél-Franciaországba. Ezzel véget ért a reaktor tervezésének két évtizedes folyamata, amelynek gyártása három kontinensen ívelt át.
A víztározókon és más nyugodt vizeken úszó napelemek ötlete nem újdonság. A tengerre küldésük viszont már más kérdés, egy következő szintű mérnöki munka. A napelemek és a tengeri szélerőművek együttes elhelyezésének potenciális előnyei azonban csábítóak, és a Moss Maritime nevű norvég cég egyre közelebb kerül a megoldáshoz.
Provence szívében a bolygó legragyogóbb tudományos elméi a világ legnagyobb és legambiciózusabb tudományos kísérletén dolgoznak. Az Euronews bepillantást nyert a világ legnagyobb nukleáris fúziós berendezésének kulisszái mögé, amely ugyanabból a reakcióból próbálja hasznosítani az energiát, amely a Napot és a csillagokat is hajtja.
Egy lépéssel közelebb kerülhetünk egy óriási napárnyékolóhoz, amely segíthet a Föld hűtésében. Mindannyian tudjuk, hogy az árnyékkeresés az egyik legjobb módja annak, hogy elmeneküljünk a hőség elől. De vajon egy óriási „napernyő” segíthetne-e blokkolni a káros UV-sugarakat és hűteni a Földet? Ez a Hawaii Egyetem amerikai csillagászának legújabb ötlete.
