2023. december 4-én, immár negyedik alkalommal rendezték meg a Budapest Climate Summit-ot, ahol Magyarország és a régió vezető klímaszekértői vitatták meg a fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi vonatkozásait a 2050-es klímacélok tükrében. A konferenciára a világ több mint 25 országból érkeztek résztvevők, hogy megtárgyalják a szükséges intézkedéseket a fenntartható gazdasági átalakulás megvalósításához.
Az energiahatékonyság, mint téma fontossága manapság senki számára sem lehet kérdéses. A jogalkotói szándék már 2015-ben kikristályosodott, mégis az eredeti célokkal szemben az energiahatékonysági rendszer jogszabályban rögzített elvei már a bevezetést követően meghiúsulni látszottak, ugyanis a piaci szereplők a kötelezettségeket egyfajta adónemmé egyszerűsítve értelmezték és hárították tovább a fogyasztóikra.
Wolfram Sparber, az Európai Megújuló Energia Kutatóközpontok Szövetségének (EUREC) alelnöke határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyeket Európának meg kell tennie megújuló portfóliójának optimalizálása érdekében.
Komoly potenciált lát a hidrogéngazdaság kiépítésében az MVM Csoport, és az EU-s törekvésekkel összhangban több projektben vizsgálja a tevékenységi köréhez illeszkedő alkalmazási lehetőségek megvalósíthatóságát. Így például tanulmányozzák a hidrogén földgáztárolóban történő tárolásának, illetve a földgázszállító vezetékrendszerbe történő betáplálásának lehetőségét, de egyebek mellett egy zöld hidrogénes töltőállomás kiépítését is magába foglaló beruházási kezdeményezést is – mondta el Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai innovációs igazgatója az NRG Reportnak.
Az első megújuló energia támogatási rendszer keretében tartott tender előzetes eredményei megerősítettek minket abban, hogy az irány jó, de a végeredmények és a tanulságok birtokában további finomhangolásra is készek vagyunk. Döntenünk kell majd például arról, hogy a meghatározott méretkategóriákat érdemes-e újragondolni, illetve hogy esetleg nagyobb projekteket is beengedjünk-e a tenderbe, mert ezek még olcsóbban termelhetnek – fogalmazott az NRGReportnak február végén adott interjúban Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, aki a közelmúltban kijelölt magyar energia- és klímastratégiai célokról is beszélt nekünk.
Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve jól mutatja hazánk elkötelezettségét a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, amelynek egyik fontos eleme a közlekedés zöldítése, és benne a közösségi közlekedés környezetbarát átalakítása – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Lilyana Pavlovával, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével csütörtökön, Budapesten folytatott megbeszélésen, amelyről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tájékoztatta az MTI-t.
Magyarország energiafogyasztásának mintegy 40 százaléka az épületekhez köthető, ezért a teljes lakásállomány komplex felújításával akár 40-50 százalékos energiamegtakarítás is elérhető lenne a szegmensben. Bár valószínű, hogy Magyarország az EU felé tett 2020-as vállalását nem tudja majd teljesíteni, de a legtöbb tagállam szintén küszködik céljai elérésével. Közben már a 2030-as vállalás is megtörtént, ennek teljesítéséhez pedig az egyik legfontosabb eszköz a kormány által kilátásba helyezett, jelenleg kidolgozás alatt álló átfogó lakossági energiahatékonyság-javító program lehet, amely nagyon jó irány és illeszkedik az EU új épületenergetikai irányelvéhez is – mondta el az NRGReportnak Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója.
A megújuló energiaforrások részarányának növelésében és az energiahatékonyság terén sem elegendőek a nemzeti stratégiai energia-és klímatervekben rögzített vállalások, ezért az Európai Bizottság kedden közzétett első értékelésében az ambíciószint együttes növelésére sürgette a tagállamokat, köztük Magyarországot is – írja a Bruxinfo.
Messze a magyar kormány teljesít legrosszabbul a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentési terveit tekintve az Európai Unióban – derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) jelentéséből, amelyben a 28 uniós tagállam ilyen jellegű tervezeteit veti össze.
