Wolfram Sparber, az Európai Megújuló Energia Kutatóközpontok Szövetségének (EUREC) alelnöke határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyeket Európának meg kell tennie megújuló portfóliójának optimalizálása érdekében.

Komoly potenciált lát a hidrogéngazdaság kiépítésében az MVM Csoport, és az EU-s törekvésekkel összhangban több projektben vizsgálja a tevékenységi köréhez illeszkedő alkalmazási lehetőségek megvalósíthatóságát. Így például tanulmányozzák a hidrogén földgáztárolóban történő tárolásának, illetve a földgázszállító vezetékrendszerbe történő betáplálásának lehetőségét, de egyebek mellett egy zöld hidrogénes töltőállomás kiépítését is magába foglaló beruházási kezdeményezést is – mondta el Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai innovációs igazgatója az NRG Reportnak.

Az első megújuló energia támogatási rendszer keretében tartott tender előzetes eredményei megerősítettek minket abban, hogy az irány jó, de a végeredmények és a tanulságok birtokában további finomhangolásra is készek vagyunk. Döntenünk kell majd például arról, hogy a meghatározott méretkategóriákat érdemes-e újragondolni, illetve hogy esetleg nagyobb projekteket is beengedjünk-e a tenderbe, mert ezek még olcsóbban termelhetnek – fogalmazott az NRGReportnak február végén adott interjúban Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, aki a közelmúltban kijelölt magyar energia- és klímastratégiai célokról is beszélt nekünk.

Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve jól mutatja hazánk elkötelezettségét a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, amelynek egyik fontos eleme a közlekedés zöldítése, és benne a közösségi közlekedés környezetbarát átalakítása – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Lilyana Pavlovával, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével csütörtökön, Budapesten folytatott megbeszélésen, amelyről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tájékoztatta az MTI-t.

Magyarország energiafogyasztásának mintegy 40 százaléka az épületekhez köthető, ezért a teljes lakásállomány komplex felújításával akár 40-50 százalékos energiamegtakarítás is elérhető lenne a szegmensben. Bár valószínű, hogy Magyarország az EU felé tett 2020-as vállalását nem tudja majd teljesíteni, de a legtöbb tagállam szintén küszködik céljai elérésével. Közben már a 2030-as vállalás is megtörtént, ennek teljesítéséhez pedig az egyik legfontosabb eszköz a kormány által kilátásba helyezett, jelenleg kidolgozás alatt álló átfogó lakossági energiahatékonyság-javító program lehet, amely nagyon jó irány és illeszkedik az EU új épületenergetikai irányelvéhez is – mondta el az NRGReportnak Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója.

A megújuló energiaforrások részarányának növelésében és az energiahatékonyság terén sem elegendőek a nemzeti stratégiai energia-és klímatervekben rögzített vállalások, ezért az Európai Bizottság kedden közzétett első értékelésében az ambíciószint együttes növelésére sürgette a tagállamokat, köztük Magyarországot is – írja a Bruxinfo. 

Messze a magyar kormány teljesít legrosszabbul a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentési terveit tekintve az Európai Unióban – derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) jelentéséből, amelyben a 28 uniós tagállam ilyen jellegű tervezeteit veti össze. 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét, számolt be az MTI. A dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest, de 85 százalékos mérséklésre törekszik, és 2030-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát szeretné elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül.

A 2018. évi mintegy 700 MW beépített hazai fotovoltaikus kapacitást a 2022-2023-as évekre 3000 MW, a 2030-as évre pedig 6645 MW összteljesítményre növelné a Nemzeti Energia és Klímaterv előzetes verziója. További célkitűzés, hogy az ország 2030-as energiafelhasználása ne haladja meg a 2005-ös szintet; a tervezett energiahatékonysági intézkedések megközelítőleg 8-10%-kal fogják csökkenteni az intézkedések nélkül várható 2030-as energiafelhasználás értékét – áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített tervezetben.