Karácsony Gergely elfogadta az új fővárosi klímastratégiát, valamint a fenntartható energia- és klíma akciótervet, amelyekben Budapest a szén-dioxid kibocsátásának legalább negyven százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig a 2015-ös évhez képest – adta hírül az MTI.

Együttműködési megállapodást írt alá a FŐTÁV Nonprofit Zrt. és a jelentős nemzetközi geotermikus energiatermelési és projektfejlesztési portfóliót tulajdonló, izlandi gyökerekkel rendelkező Arctic Green Energy (Arctic) vállalat geotermikus távhőtermelő egységek létesítéséről a fővárosban – olvasható a FŐTÁV közleményében.

A tartósan alacsony világpiaci árak a kőolaj- és földgázkészletek későbbi kutatásának, termelésbe állításának projektjeit akasztja meg, a költségvisszavágás pedig hamarosan a készletek hiányával fenyegethet, ami újabb áremelkedést vonhat maga után – mondta el az NRGreport-nak Holoda Attila, az energetikai szaktanácsadó Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója, a Mol korábbi igazgatója, az egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára az NRG Reportnak. A szakember szerint az új magyar energia- és klímastratégia számos újdonságot tartalmaz a korábbihoz képest, ugyanakkor a szélenergiát hiányolja belőle, a megcélzott naperőmű kapacitást pedig túl nagynak tartja.

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a Mátrai Erőmű új tulajdonosaként a jövőben arra törekszik, hogy a mára elavult és nem hatékonyan működő energiatermelő rendszert egy olyan modern, karbontakarékos és gazdaságosan termelő rendszerré alakítsa, amely támogatja a Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazott célok elérését is – közölte a vállalat csütörtökön az MTI-vel, miután lezárult az erőmű megvásárlása.

Energetikai innovációs mintaprojekteket támogató pályázati kiírások jelentek meg szerdán, négy témakörben, 12 milliárd forintos keretösszeggel – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.(MTI)

A magyar fogyasztó kerül a jövőben is a nemzeti energiastratégia fókuszába, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése mellett – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Visegrádon, egy konferencián.

A 2018. évi mintegy 700 MW beépített hazai fotovoltaikus kapacitást a 2022-2023-as évekre 3000 MW, a 2030-as évre pedig 6645 MW összteljesítményre növelné a Nemzeti Energia és Klímaterv előzetes verziója. További célkitűzés, hogy az ország 2030-as energiafelhasználása ne haladja meg a 2005-ös szintet; a tervezett energiahatékonysági intézkedések megközelítőleg 8-10%-kal fogják csökkenteni az intézkedések nélkül várható 2030-as energiafelhasználás értékét – áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített tervezetben. 

Az új nemzeti energiastratégia a tiszta, okos és megfizethető energia biztosítására épül, kiemelten fontos az energetikai innovációban és gazdaságfejlesztésben rejlő lehetőségek kiaknázása is – mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) keddi ülésén, az Országházban. 

Magyarország nem áll jól az energiahatékonysági célok teljesítésében, amit az energia jelenlegi árszintje, árképzése sem támogat. A legcélravezetőbb az lenne, ha a primerenergia-fogyasztás harmadát jelentő épületek igényét szorítanánk vissza: Kovács Csaba, a KPMG partnere szerint kulcsfontosságú lenne a már használatban lévő épületek energiahatékonnyá alakításának célzott támogatása, de hosszabb távon az emberek edukálása és a kutatás-fejlesztés jelenthet kiutat.