Magyarország energiafogyasztásának mintegy 40 százaléka az épületekhez köthető, ezért a teljes lakásállomány komplex felújításával akár 40-50 százalékos energiamegtakarítás is elérhető lenne a szegmensben. Bár valószínű, hogy Magyarország az EU felé tett 2020-as vállalását nem tudja majd teljesíteni, de a legtöbb tagállam szintén küszködik céljai elérésével. Közben már a 2030-as vállalás is megtörtént, ennek teljesítéséhez pedig az egyik legfontosabb eszköz a kormány által kilátásba helyezett, jelenleg kidolgozás alatt álló átfogó lakossági energiahatékonyság-javító program lehet, amely nagyon jó irány és illeszkedik az EU új épületenergetikai irányelvéhez is – mondta el az NRGReportnak Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója.

Magyarország nem áll jól az energiahatékonysági célok teljesítésében, amit az energia jelenlegi árszintje, árképzése sem támogat. A legcélravezetőbb az lenne, ha a primerenergia-fogyasztás harmadát jelentő épületek igényét szorítanánk vissza: Kovács Csaba, a KPMG partnere szerint kulcsfontosságú lenne a már használatban lévő épületek energiahatékonnyá alakításának célzott támogatása, de hosszabb távon az emberek edukálása és a kutatás-fejlesztés jelenthet kiutat.