Egy új, nemzetközi kutatás rangsorolta a világ legnagyobb klíma- és levegőminőségi terhelést okozó repülőtereit. A lista élén Dubaj, London Heathrow és Los Angeles áll, de a tíz legszennyezőbb légikikötő között három európai repülőtér is szerepel.
Egy új jelentés arra figyelmeztet, hogy számos kormány ambiciózus olaj-, gáz- és széntermelési terve szembemegy a klímacélokkal, és komolyan veszélyezteti a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartásának lehetőségét.
A világ még egy ideig nem fogja elengedni a szenet.
Európa nehéz helyzetben lévő ipara a következő téli hónapokban újabb gázár-sokkra készül, mivel a hidegebb időjárás kimeríti a készleteket, az Ázsiával a cseppfolyósított földgázért folytatott verseny fokozódik, és az orosz szállítások csökkenése is kilátásba helyeződik.
Előbb az ukrajnai, majd az izraeli háborúk okozta zavarok felborították az olajellátás és az árképzés hagyományos mintáit, mély szakadékot hagyva az olajpiacok között Szueztől keletre és nyugatra.
Fenntarthatóságról manapság nagyon sok szó esik, hiszen a bolygónkat fenyegető olyan kihívások, mint az éghajlatváltozás, tengerszint emelkedés és a biodiverzitás csökkenése, egyre súlyosabb problémákká válhatnak. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség kritikus fontosságú a logisztikai cégek esetén is, különösen, ha figyelembe vesszük a globális közlekedési szektor szerepét az üvegházhatású gázok kibocsátásában, amely igencsak jelentősnek mondható.
A 2022-es energiaszektort, az energetikai átmenet alakulását vizsgálta a Statistical Review of World Energy kutatásában, a KPMG közreműködésével az Energy Institute.
Európában az elektromos járművek drasztikus növekedése jelentős problémát jelenthet, hiszen a töltő-infrastruktúra egyelőre több helyen nem elég befogadóképességű. Vajon mit tesznek az országok a gördülékeny használat érdekében?
A globális CO2-kibocsátás közel feléért az épített környezetünk felel, ezért kulcsfontosságú, hogy minél energiahatékonyabb legyen az épületeink üzemeltetése. A Schneider Electric grenoble-i IntenCity létesítményének példája azt mutatja, hogy intelligens rendszerekkel akár tizedére is csökkenthető az energiaigény, a nettó zéró kibocsátás elérését pedig megújuló energiaforrásokkal lehet támogatni.A globális CO2-kibocsátás közel feléért az épített környezetünk felel, ezért kulcsfontosságú, hogy minél energiahatékonyabb legyen az épületeink üzemeltetése. A Schneider Electric grenoble-i IntenCity létesítményének példája azt mutatja, hogy intelligens rendszerekkel akár tizedére is csökkenthető az energiaigény, a nettó zéró kibocsátás elérését pedig megújuló energiaforrásokkal lehet támogatni.
