Norvégia az egy főre jutó legtöbb hőszivattyúval rendelkező országok közé tartozik, a szomszédos Finnországgal és Svédországgal együtt.
Miközben Európa a megújuló energiaforrások felé fordul, hogy diverzifikálja az energiaellátást az orosz olajtól és gáztól, a békés tengeri környezet milliárd dolláros biztonsági fejfájást rejt.
Október 7-8-án egy gázvezeték és két adatkábel sérült meg a Balti-tenger alatt, és a hatóságok vizsgálják, hogy baleset vagy szándékos cselekmény történt-e az incidensek során. Az események a régió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos aggodalmakat szültek.
Egy új kutatás arra figyelmeztet, hogy az elmúlt három évtizedben drámai mértékben csökkent az európai vasúthálózat, miközben a közúti beruházások ugrásszerűen megnőttek. De mivel a kettő közötti finanszírozási szakadék egyre csökken, lehet, hogy van fény a (korábban lezárt) alagút végén?
Polarizálódó világunkban a nagyhatalmi szembenállások széles palettáját láthatjuk a Közel-Kelettől Afrikáig, Európától Ázsiáig, de vannak más, kevésbé szem előtt lévő földrajzi egységek, melyekért szintén intenzív harcok folynak.
A norvég Equinor energiaipari vállalat és partnerei szerdán felavatták a világ legnagyobb úszó tengeri szélerőműparkját, amelynek termelése a közeli olaj- és gázfúró platformokat fogja ellátni, és csökkenti azok üvegházhatású gázkibocsátását.
A kutatók szerint az olyan helyeken, mint Észak-Európa, az épületek „üvegházként viselkednek”, és nem úgy tervezték őket, hogy megbirkózzanak a forró napokkal. Svájc, az Egyesült Királyság és Norvégia „veszélyesen felkészületlen” arra, hogy az embereket hűvösen tartsa, ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 Celsius-fokot.
Európa 42 városában elemezték a közösségi használatú és a zéró emissziójú tömegközlekedési lehetőségeket.
A skandináv országban felfedezett értékes érc a jelek szerint évtizedekre mérsékelheti a foszforhiányt.