Egy norvég bányászati vállalat azt állítja, hogy felfedezték Európa legnagyobb értékes ritkaföldfém-lelőhelyét, amely fordulópontot jelenthet mind a skandináv ország ország, mind a régió számára. Európa lehetőséget kap, hogy megtörje Kína ritkaföldfém-dominanciáját.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdai közlése szerint 2023 és 2030 között várhatóan India lesz a globális olajkereslet növekedésének legnagyobb motorja, és ezzel szűken átveszi a vezetést a legnagyobb importőr Kínától.

Az öreg földrész az energiahordozókkal kapcsolatos geopolitikai törékenységét fedezheti fel újra, de most a kritikusan fontos ásványi anyagok kapcsán.

A kibontakozó konfliktusokat, továbbá a világszintű gazdasági nehézségeket tudomásul véve, komoly kihívásokra lehet számítani a globális kőolajpiacon ebben az évben is. Bár a zöld energia és közlekedés egyre szélesebb körben élvez támogatást, a fekete arany stratégiailag még mindig a legfontosabb terméknek minősül a világon. Nyersanyagként is meghatározó, de több mint 4000 melléktermékével a gazdaság és a hétköznapi élet összes területére hatással van.

Az olajárak idén nehezen tudnak majd húzni, mivel a világgazdasági ellenszél meggátolja a növekedést, amelyet Kína fellendülése és az OPEC+ csökkentései táplálhatnának – derül ki egy felmérésből.

Az Európai Unió (EU) tagállamai felvették az alumíniumot a kritikus nyersanyagokról szóló törvény (CRMA) hatálya alá tartozó ásványok és fémek listájára. A törvény azt biztosítja, hogy az EU rendelkezzen a szükséges nyersanyagokkal ahhoz, hogy az Egyesült Államokkal és Kínával versenyben maradhasson a szén-dioxid-mentesítésért folytatott globális versenyben. Az alumínium már ma is a második leggyakrabban használt fém a mai modern társadalomban az acél után.

A norvég kormány jelezte, hogy meg kívánja nyitni az ország vizeit a mélytengeri bányászat előtt, de környezetvédelmi csoportok kifogásolták a lépést.

A jövő évi ötkarikás játékokon új életet kap a hulladék, még pedig a műanyag székekben. Ezzel igyekeznek a szervezők népszerűsíteni a fenntarthatóságot és felhívják a figyelmet az újrahasznosításra.

A klímacélok eléréséhez szükséges technológiák nyersanyagigényének várható megsokszorozódása új bányák tömegének nyitását teszi szükszégessé a következő évtizedekben. Ma még nem világos, hogy az energiaigényes és sokszor környezetkárosító bányászat hogyan tarthat lépést a kereslet növekedésével, az azonban igen, hogy ha ez nem sikerül, az az egész kibocsátáscsökkentési folyamatot lelassíthatja.