A Donbász térsége hatalmas gazdasági és stratégiai jelentőséggel bír: szén-, vasérc-, lítium- és gázlelőhelyei meghatározzák Ukrajna és Oroszország energetikai és ipari jövőjét. A térség természeti kincseinek birtoklása geopolitikai és gazdasági szempontból is kulcsfontosságú tényező a háború hátterében.

A nettó nulla kibocsátású energiára való átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványok több mint 70%-át veszélyezteti az éghajlatváltozás – áll a PwC kilenc fontos nyersanyagot vizsgáló, éghajlati kockázatokról szóló jelentésében.

A karbonsemlegesség növeli a keresletet bizonyos nyersanyagok – elsősorban fémek és ritka ásványok – iránt.

Az Audi Környezetvédelmi Alapítvány a Freibergi Bányászati és Technológiai Egyetemmel közösen kutatja a nyersanyagok kitermelésének új módszereit. Ezek a fémek és az úgynevezett ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek az olyan modern technológiákhoz, mint az üvegszáloptika, a fotovoltaika és a félvezetők. A nyersanyagokat környezetbarát és fenntartható módon, a föld alatt, úgynevezett membrántechnológiával bányásszák.

Minden egyes évben több mint másfélszer kiszipolyozzuk a Föld erőforrásait – ezt mutatta ki egy friss tanulmány, ami arra is kitért, hogy milyen óriási különbségek vannak a gazdagabb és a szegényebb országok nyersanyaghasználatában.

Nemcsak a világ részvénypiacai, hanem néhány nyersanyag is igen jól teljesített az idén. A mezőnyből kiemelkedik a palládium 50 százalékot meghaladó szárnyalása, de a kőolaj, sertésárak, és az arany is kellőképpen megörvendeztette befektetőit. Utánanéztünk, hogy mi okozta az előbb említett nyersanyagok idei kedvező hozamait.