A Nemzetközi Energiaügynökség december 14-én közölte, hogy egyre több a bizonyíték a globális olajkereslet lanyhulására, és a lassulás várhatóan 2024-ig folytatódik, megerősítve ezzel az OPEC olajtermelő csoporttól merőben eltérő kilátásokat.

Kína 2023-as nyersolajkereslete a korábban vártnál valószínűleg kevésbé nő, mivel az elektromos járművek iránti erős kereslet a benzin iránti keresletet háttérbe szorítja – közölte a Kínai Nemzeti Kőolajipari Vállalat (CNPC) kutatási részlegének szakértője június 20-án.

Az olajárak hétfőn enyhén emelkedtek, mivel a kereskedők óvatosak maradtak az amerikai recesszióval kapcsolatos félelmek visszaszorulása ellenére, ami november óta először három egymást követő héten keresztül csökkentette az árakat.

A Refinitiv Eikon adatai és a kereskedők szerint a norvég Johan Sverdrup nyersolaj az egyértelmű győztes az európai finomítókban az orosz olaj helyettesítéséért folytatott versenyben. A Johan Sverdrup 2019-ben került forgalomba, így az orosz Uralhoz képest relatív újoncnak számít.

Moszkva már az ukrajnai háború előtt sem volt túl bizakodó az olajkitermelési kilátásait illetően. A tavaly februári inváziót megelőzően az orosz kormány azt feltételezte, hogy a nyersolaj és gázkondenzátum kitermelése 2019-ben tetőzik. Azóta sok minden változott, ami a kilátásokat még inkább borúsabbá teszi. A külföldi nagyvállalatok és számos olajmező-szolgáltató vállalat kivonult Oroszországból; az uráli nyersolajjal most nagy árengedményekkel kereskednek, hogy ázsiai vevőket csábítsanak; és Moszkva petrodollár-szükséglete a szövetségi költségvetés finanszírozásához megnőtt, ami tovább növelte az orosz olaj- és gázipari vállalatok terheit. Mindez magyarázatot ad arra, hogy a BP legutóbbi hosszú távú előrejelzésében miért jósolja, hogy az orosz kitermelés 2035-re 25-42%-kal csökkenhet.

Az orosz nyersolajra kivetett szankciók eddig „teljesen kudarcot vallottak”, és az új árplafonok is lényegtelennek bizonyulhatnak – mondták elemzők a CNBC-nek. Az Európai Unió azt tervezi, hogy vasárnaptól betiltja az Oroszországból származó finomított kőolajtermékek, köztük a gázolaj és a repülőgép-üzemanyag behozatalát. Az árplafont „pénzügyi diplomával rendelkező bürokraták találták ki. Egyikük sem érti igazán az olajpiacokat” – mondta Paul Sankey, a Sankey Research elnöke és vezető elemzője a CNBC „Streets Sign Asia” című műsorában február 2-án.

Európa ismét arra készül, hogy fokozza az orosz olajbevételekre nehezedő nyomást, és megpróbálja kimeríteni Vlagyimir Putyin elnök hadipénztárát, miközben a Kreml közel egy éve tartó ukrajnai támadása elhúzódik.

Oroszország az uniós embargó december eleji bevezetése óta továbbra is csaknem ugyanannyi tengeri nyersolajat exportál, de a kereskedelem szerkezetében jelentős változások mutatkoznak.

Egyre világosabb, hogy az ukrajnai háború maradandó változásokat fog eredményezni. A legjelentősebb, hogy nehéz elképzelni, hogy Oroszország valaha is visszaszerezze a 2022 februárja előtti hegemóniáját az európai energiaellátásban. Ez a tény önmagában az eurázsiai politikai gazdaság jelentős átalakítását teszi szükségessé. Az Öböl rendelkezik azzal a potenciállal, hogy kielégítse az EU igényeit.