Trump vezetésével az Egyesült Államok újra agresszív geopolitikai irányt vett: Irán és Venezuela után Grönland is célkeresztbe került. Mi áll Washington stratégiája mögött, és mit veszíthet Európa az Északi-sarkért folyó nagyhatalmi játszmában?

Egy új jelentés arra figyelmeztet, hogy számos kormány ambiciózus olaj-, gáz- és széntermelési terve szembemegy a klímacélokkal, és komolyan veszélyezteti a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartásának lehetőségét.

Galgahévíz közelében mintegy 2400 méter mélyen új kőolajlelőhelyet talált a MOL és az O&GD. A Galgahévíz-4 elnevezésű kút körülbelül napi 1000 hordó kőolaj termelésére képes, amit a százhalombattai Dunai Finomítóban dolgoznak fel.

A közelmúltban Moszkvába látogatott a kínai elnök, hogy orosz kollégájával számos sarkalatos kérdésben tárgyaljon.

A Kínai Nemzeti Tengeri Olajvállalat (CNOOC) 2025 márciusában bejelentette, hogy jelentős olajmezőt fedezett fel a Dél-kínai-tenger keleti részén, a Huizhou 19-6 nevű mezőt, amely becslések szerint akár 110 millió tonna olajat is tartalmazhat.

A MOL új kőolajmezőt talált a Dunántúlon, Somogysámson határában. A múlt év decemberében elvégzett kutatófúrás során 1250 méteres mélységben találtak az olajkincsre. A vizsgálatok alapján a Somogysámson- kőolajmezőn található kút napi 1200 hordó termelésre képes.

Tíz európai uniós tagállam szorgalmazza, hogy a 27 országot tömörítő blokk tiltsa be az oroszországi vezetékes földgáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) importját – derült ki egy, a Reuters által látott dokumentumból.

Napokkal hivatali idejének lejárta előtt Joe Biden olyan lépést tett, amelyért a környezetvédelmi csoportok „lelkesek és hálásak”: bevezeti a tengeri olaj- és gázipari fúrások tilalmát az Egyesült Államok part menti vizeinek nagy részén, hogy megakadályozza Trump azon terveit, melyek a tengeri fúrások bővítésére irányulnak.

Néhány kulcsfontosságú vállalati stratégiai területet, amelyeket érdemes lesz figyelni az előttünk álló 12 hónapban.