Az olajárak pénteken több mint 3%-ot zuhantak, mivel a globális recessziós félelmek és a gyenge olajkereslet, különösen Kínában, felülmúlta az OPEC+ kínálati céljának nagymértékű csökkentése által nyújtott támogatást.

Az olajárak hordónként 3 dollárt ugrottak hétfőn, mivel az OPEC+ a napi több mint 1 millió hordónyi (bpd) termeléscsökkentést fontolgatja, hogy ezzel támogassa meg az árakat. Ez lenne a COVID-19 járvány kezdete óta a legnagyobb csökkentés.

Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók gyorsan megérkeztek Ukrajna lerohanása után, az európai ellátási helyzet pedig azóta is csak eszkalálódik. Ahogy az Európába irányuló gázszállítások már bizonytalanná váltak, úgy a szankciós nyomás erősödésével egyre valószínűbbnek tűnnek az olajellátás zavarai is.

“Ha egy ajtó bezárul, egy másik kinyílik ” -kezdi álláshirdetésében a brit olajtársaság hazai vállalata, a BP Magyarország. A hirdetésben csak az idegen nyelv ismerete fogalmazódik meg elvárásként, a többi – állítják, – megtanulható.

Szerdán ül össze az OPEC+, hogy döntsenek a szeptemberi kitermelésről. Most épp nincs összhang a gazdasági adatok és a kínálati oldalon látottak között: hétfőn 4-5 százalékot esett az olajár, feszült a helyzet a piacon.

A legnagyobb amerikai olajtermelő, az Exxon Mobil arra számít, hogy az üzemanyag- és nyersolajeladásokból származó hatalmas árrés rekordnyereséget hozhat ebben a negyedévben: a vállalat az előző negyedévben 8,8 milliárd, most pedig 16 milliárd működési nyereséggel számol.

Egyre valószínűbbnek tűnik a 6 dolláros benzinár Amerikában: ez duplája az egy évvel ezelőtti, és triplája a két évvel ezelőtti árszintnek.

A brit bank 11 dollárral emelte a Brent nyersolaj hordónkénti árával kapcsolatos előrejelzését 2022-re, és 23 dollárral 2023-ra.

Kéthónapos csúcsra, hordónként 120 dollár fölé emelkedtek az olajárak hétfőn. Egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a februárban látott csúcsok felé mozdulnak el.