A nyugati szankciók következtében Oroszország külkereskedelmi kapcsolatai jól láthatóan keletre és délre irányultak át, s azon belül is legfőbb partnere Kína lett.

Kína júniusban három év óta a legmagasabb szintre növelte nyersolajkészleteit, kihasználva az olcsó orosz nyersolajat, hogy rugalmasabbá tegye a jövőbeli importigényeket.

Az olajárak idén nehezen tudnak majd húzni, mivel a világgazdasági ellenszél meggátolja a növekedést, amelyet Kína fellendülése és az OPEC+ csökkentései táplálhatnának – derül ki egy felmérésből.

India növekvő orosz olajimportja májusban rekordmagasságot ért el. Ez közel 1,95 millió hordó/nap számszerűsítve, ami az Irakból és Szaúd-Arábiából származó vásárlások csökkenését jelentette, derült ki a kereskedelmi és ipari forrásokból származó tankeradatokból.

Az OPEC és szövetségesei által végrehajtott meglepő termeléscsökkentés az olajárak emelkedését eredményezte – és elemzők szerint a legnagyobb olajimportőrök, mint India, Japán és Dél-Korea fogják a legnagyobb fájdalmat érezni, ha az árak elérik a hordónkénti 100 dollárt, ahogy azt egyesek előre jelezték.

Nem okozott recessziót a 2022-es energiaválság, amely egyértelműen a II. világháború óta a legsúlyosabb piaci megrázkódtatás volt. Sőt, ma már egyértelmű, hogy a társadalom felgyorsíthatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodást anélkül, hogy recesszióba vagy depresszióba kéne zuhannia.

A gázkereskedelem viszont aligha fog visszaálli egykori állapotára a katonai konfliktus pusztításai miatt.

Oroszország napi 500 000 hordóval, azaz a termelés mintegy 5%-ával csökkenti a kőolaj kitermelését márciusban – közölte pénteken Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, miután a Nyugat árkorlátokat szabott az orosz kőolajra és kőolajtermékekre.

Oroszország az uniós embargó december eleji bevezetése óta továbbra is csaknem ugyanannyi tengeri nyersolajat exportál, de a kereskedelem szerkezetében jelentős változások mutatkoznak.