Szakértők szerint Venezuela nehéz, magas kéntartalmú olajának felfuttatása jelentősen növelheti a metán- és CO2-kibocsátást, valamint a szivárgások kockázatát a rossz állapotú infrastruktúra miatt.

A világ visszafojtott lélegzettel követi az iráni eseményeket, ahol a hetek óta zajló masszív tüntetések az 1979 óta regnáló, nyugatellenes vezetés legmélyebb válságát eredményezte.

Az ukrán dróntámadások és a nagyszabású tervezett karbantartások következtében augusztusban rekordmagas szintre emelkedett Oroszország leállított olajfinomítói kapacitása – mutatják a Reuters számításai. Ugyanakkor a még működő finomítók fokozott termelése várhatóan mérsékli a hatást.

Tíz európai uniós tagállam szorgalmazza, hogy a 27 országot tömörítő blokk tiltsa be az oroszországi vezetékes földgáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) importját – derült ki egy, a Reuters által látott dokumentumból.

Ukrajna január elsején leállította az orosz gáz szállítását több európai országba, ezzel véget vetve Moszkva évtizedekig tartó dominanciájának az európai energiapiacokon.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete közzétette a 2024-re vonatkozó világ olajkilátásait, amelyek a globális olajkereslet erőteljes növekedését jósolják egészen 2050-ig. A piac más szereplői sokkal kevésbé optimisták a kereslet alakulását illetően.

Ukrajna nem hosszabbítja meg a 2025. január elsejével megszűnő, évtizedes múltra visszatekintő tranzitmegállapodását a Gazprommal, mely révén Moszkva még mindig meghatározó mennyiséggel lát el bizonyos európai országokat földgázzal.

Oroszország nyugati kikötőiből származó olajexport szeptemberben várhatóan emelkedik az augusztusi szinthez képest, mivel az ország olajfinomítói a jövő hónapban megkezdik a szezonális karbantartást, ami azt jelenti, hogy több nyersolaj áll rendelkezésre exportra.

Ukrajna nem fogja meghosszabbítani az orosz Gazprommal kötött ötéves megállapodást az orosz gáz Európába történő szállításáról, amikor az év végén lejár, ami arra készteti a fogadó országokat, hogy alternatívák után nézzenek.