Ukrajna január elsején leállította az orosz gáz szállítását több európai országba, ezzel véget vetve Moszkva évtizedekig tartó dominanciájának az európai energiapiacokon.

Vlagyimir Putyin a múlt héten arra utasította kormányát, hogy a következő hónapokban újítsa meg 2019-ben kidolgozott energiastratégiáját.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete közzétette a 2024-re vonatkozó világ olajkilátásait, amelyek a globális olajkereslet erőteljes növekedését jósolják egészen 2050-ig. A piac más szereplői sokkal kevésbé optimisták a kereslet alakulását illetően.

Ukrajna nem hosszabbítja meg a 2025. január elsejével megszűnő, évtizedes múltra visszatekintő tranzitmegállapodását a Gazprommal, mely révén Moszkva még mindig meghatározó mennyiséggel lát el bizonyos európai országokat földgázzal.

Oroszország nyugati kikötőiből származó olajexport szeptemberben várhatóan emelkedik az augusztusi szinthez képest, mivel az ország olajfinomítói a jövő hónapban megkezdik a szezonális karbantartást, ami azt jelenti, hogy több nyersolaj áll rendelkezésre exportra.

Ukrajna nem fogja meghosszabbítani az orosz Gazprommal kötött ötéves megállapodást az orosz gáz Európába történő szállításáról, amikor az év végén lejár, ami arra készteti a fogadó országokat, hogy alternatívák után nézzenek.

A Kreml tulajdonában lévő, egykor Oroszország legnyereségesebb vállalatának számító Gazpromnak hosszú ideig tartó gyenge teljesítményű időszak elé nézhet, mivel az európai gázeladások kiesését a belföldi piac és a kínai export segítségével igyekszik pótolni.

Egy új, az amerikai demokraták által közzétett jelentés szerint számos nagy olajvállalat szándékosan vezette félre a nyilvánosságot az éghajlatváltozás veszélyeivel és az iparág környezetre való hatásával kapcsolatban.

Az olajárak idén eddig mintegy 16%-kal emelkedtek, hordónként 90 dollár közelébe, mivel a közel-keleti feszültségek fokozódása és az ukrán-orosz energiainfrastruktúra elleni támadások miatt nőnek az ellátási aggodalmak.