Míg a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai csúcstalálkozójukra készültek, Katar energiaügyi minisztere, Szaad al-Kaabi hétfőn bejelentette, hogy országa 57 évnyi tagság után januárban kilép a szervezetből annak érdekében, hogy a földgáz-iparágra fókuszálhassa erőfeszítéseit. A Perzsa-öböl menti ország meglepő döntése az olajkartell befolyásának gyengülését jelzi, a szervezeten belüli repedések növekedésével pedig mások is követhetik a katari példát. 

Az OPEC napi 32,97 millió hordó kőolajat bányászott novemberben, napi 11 ezerrel hordóval kevesebbet az októberinél – áll az olajkartell szerdán Bécsben nyilvánosságra hozott havi jelentésében. 

Katar januárban kilép a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetétől (OPEC) – jelentette be Szaad al-Kaabi, Katar új energiaügyi minisztere hétfőn tartott sajtótájékoztatóján.

Az olajpiac kulcskérdése, hogy a soron következő OPEC találkozón sikerül-e ismét megállapodni az olajtermelés csökkentéséről. Hiába egyértelmű ugyanis a helyzet gazdasági értelemben, a világpolitika megváltoztathatja a kimenetelt. Szaúd-Arábia és fiatal uralkodója, Mohammed bin Szalmán (MbS) a Khashoggi gyilkossággal zsákutcába terelte magát és az OPEC-et. Így könnyen lehet, hogy a december 6-7-i találkozó a kitermelési korlátok eltörlését erősíti meg, nem a piac által várt 1.0-1.4 millió hordó/napos termeléscsökkentést az olajkartell és Oroszország részéről.

Várhatóan az olajkartell is képtelen lesz megakadályozni, hogy az olajárak már 2018-ban 100 dollárig ugorjanak, ami egyben azt is jelentheti, hogy a magyarországi üzemanyagárak még idén megközelíthetik vagy meghaladhatják az eddigi abszolút rekord szinteket. 

Kalid al-Falihot kinevezésével azok kerülnek döntéshelyzetbe, akik a további erőteljes kitermelés hívei.