Napokkal hivatali idejének lejárta előtt Joe Biden olyan lépést tett, amelyért a környezetvédelmi csoportok „lelkesek és hálásak”: bevezeti a tengeri olaj- és gázipari fúrások tilalmát az Egyesült Államok part menti vizeinek nagy részén, hogy megakadályozza Trump azon terveit, melyek a tengeri fúrások bővítésére irányulnak.

Néhány kulcsfontosságú vállalati stratégiai területet, amelyeket érdemes lesz figyelni az előttünk álló 12 hónapban.

A Reuters forrásai szerint az OPEC+ óvakodik az amerikai olajkitermelés újbóli növekedésétől, miután Donald Trump visszatér a Fehér Házba, mivel a több amerikai olaj tovább csökkenthetné az OPEC+ piaci részesedését, és akadályozná a termelői csoportnak az árak támogatására irányuló erőfeszítéseit.

Közel öt évvel ezelőtt a BP ambiciózus kísérletet tett arra, hogy olajipari vállalatból alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára összpontosító vállalkozássá alakuljon át. A brit vállalat most megpróbál visszatérni a gyökereihez.

Az olajárak drasztikus esésnek indulhatnak abban az esetben, ha az olajszövetség, az OPEC+ feloldja a meglévő termeléscsökkentést – mondták szakértők, akik a nyersolajra nézve medvepiacot jósolnak jövőre.

Kimutatható a talajban az olaj jelenléte egy speciális eszköz, az elektronikus orr segítségével.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete közzétette a 2024-re vonatkozó világ olajkilátásait, amelyek a globális olajkereslet erőteljes növekedését jósolják egészen 2050-ig. A piac más szereplői sokkal kevésbé optimisták a kereslet alakulását illetően.

Oroszország nyugati kikötőiből származó olajexport szeptemberben várhatóan emelkedik az augusztusi szinthez képest, mivel az ország olajfinomítói a jövő hónapban megkezdik a szezonális karbantartást, ami azt jelenti, hogy több nyersolaj áll rendelkezésre exportra.

A következő hetekben Szaúd-Arábiának és OPEC+ szövetségeseinek kényes döntést kell hozniuk arról, hogy folytatják-e a termelés októberre tervezett növelését, vagy a bizonytalan gazdasági kilátások miatt elhalasztják azt.