Az olajpiacok és Moszkva visszafogott reakciója az orosz nyersolajra vonatkozó uniós árkorlátozásra nem biztos, hogy pontos képet ad arról, hogy a február 5-én életbe lépő, finomított termékekre vonatkozó tilalom miként alakul. Moszkva megtiltotta a G7-ek árplafonjának megfelelő olaj értékesítését, míg egy magas rangú tisztviselő szerint Oroszország 2023-ban csökkentheti a kitermelést. Az olajpiacok azonban egyelőre nyugodtan fogadják ezeket a fejleményeket.

A globális olajkereslet korábbinál lassúbb növekedését jelezte előre idénre és a jövő évre a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) november havi piaci jelentésében.

Az olajárak pénteken több mint 3%-ot zuhantak, mivel a globális recessziós félelmek és a gyenge olajkereslet, különösen Kínában, felülmúlta az OPEC+ kínálati céljának nagymértékű csökkentése által nyújtott támogatást.

Az OPEC+ tagok által tegnap elfogadott napi 2 millió hordó kitermelési kvótacsökkentés az előzetes elemzői várakozásokat jelentősen meghaladja, és mérete miatt a nyersanyagpiaci elemzők kénytelenek újragondolni a piac jövőjéről alkotott képet.

Az olajárak hordónként 3 dollárt ugrottak hétfőn, mivel az OPEC+ a napi több mint 1 millió hordónyi (bpd) termeléscsökkentést fontolgatja, hogy ezzel támogassa meg az árakat. Ez lenne a COVID-19 járvány kezdete óta a legnagyobb csökkentés.

Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók gyorsan megérkeztek Ukrajna lerohanása után, az európai ellátási helyzet pedig azóta is csak eszkalálódik. Ahogy az Európába irányuló gázszállítások már bizonytalanná váltak, úgy a szankciós nyomás erősödésével egyre valószínűbbnek tűnnek az olajellátás zavarai is.

Döntött az OPEC a szeptemberi kitermelésről: a csoport napi 100.000 hordóval bővíti kínálatát, ami azonban lényegesen kevesebb, mint a júliusi, augusztusi növekedés.

Szerdán ül össze az OPEC+, hogy döntsenek a szeptemberi kitermelésről. Most épp nincs összhang a gazdasági adatok és a kínálati oldalon látottak között: hétfőn 4-5 százalékot esett az olajár, feszült a helyzet a piacon.

A szaúd-arábiai koronaherceg szerint a globális kereslet kielégítéséhez több beruházásra van szükség a fosszilis tüzelőanyagok és a tiszta energiát hasznosító technológiák terén, és hogy az irreális kibocsátási politika példátlan mértékű inflációhoz vezet.