Németország a klasszikus példáját mutatja annak a típusú vezetésnek, amely saját magát lövi lábon, ráadásul kétszer.
Az orosz gázról való leválás után az LNG vált Európa első számú gázforrásává. Mit jelent ez az ellátásbiztonságra, árakra, zöldpolitikára és az USA-függőségre nézve?
A Ciprus partjainál feltárt földgáz egy része 2027-re eljuthat az európai piacokra – mondta szerdán Nikos Christodoulides ciprusi elnök –, ami hozzájárulhatna az orosz energiaszállítástól való függetlenedéshez.
A Greenpeace friss jelentése szerint Európa 2022 és 2024 között 8,1 milliárd euró adóbevételhez juttatta Oroszországot a cseppfolyósított földgáz-import (LNG) révén. Belgium, Franciaország és Spanyolország voltak a legnagyobb importőrök, miközben az EU már az LNG kivezetését tervezi.
A magyar-amerikai kapcsolatok jövője az orosz energiahordozóktól való függés és az amerikai nyomás közötti egyensúlykeresésről szól. De mit jelent mindez hazánk energiabiztonsága szempontjából Trump és Orbán barátsága, az EU-s szankciók és az LNG-függőség tükrében?
Súlyos helyzetre hívta fel a figyelmet Mario Draghi az Európai Központi Bank korábbi elnöke, azonban a megoldás, amire beszédében virágnyelven utalt, kicsit sem bizalomgerjesztő.
Történelmi bejelentést tett május 6-án az Európai Bizottság: legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagokról. Erről kérdeztük Holoda Attilát.
Annak ellenére, hogy Európa energiapolitikai kapcsolatai Oroszországgal befagytak, washingtoni és moszkvai tisztviselők tárgyalásokat folytattak arról, hogyan segíthetne az Egyesült Államok az orosz gázértékesítés újjáélesztésében az európai kontinens felé – nyolc, az egyeztetések részleteit ismerő forrás tájékoztatta erről a Reuterst.
Az Egyesült Államok és Oroszország viszonya hatalmas változáson ment keresztül az elmúlt hetekben. Kis szegmense az egyeztetéseknek, ám minket, európaiakat annál inkább foglalkoztat a gázkérdés, ebben is megosztoznak vajon?
