Az Európai Unión belül egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik arra, hogy az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatának beszüntetésére irányuló erőfeszítések során egy, a cseppfolyósított földgázt (LNG) által nyitott kiskaput be kell zárni.

Egy új kutatás szerint a cseppfolyósított földgáz infrastruktúrájának gyors európai kiépítése jóval meghaladja a keresletet az évtized végére, és a régió tervezett LNG-berendezéseinek több mint felét a kihasználatlanság veszélye fenyegeti.

Oroszország legnagyobb cseppfolyósított földgáztermelője, a Novatek, tárgyalásokat folytatott indiai vállalatokkal az LNG szállításáról, köztük a GAIL-lel  – közölte hétfőn Leonyid Mihelson, a vállalat vezetője.

Európa terve, hogy az ukrajnai inváziót követően kiváltsa az orosz vezetékes földgázimportot, arra késztette a régiót, hogy jelentősen bővítse LNG-importkapacitását. A folyamat felgyorsítása érdekében úszótároló és újragázosítási egységek (FSRU-k) beszerzése mellett döntött a kontinens, hogy minél gyorsabban kiépítse LNG-importkapacitását.

Egy olyan időszakban, amikor Európa nem éppen tűnik ideális piacnak az orosz gáz számára, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Vlagyimir Putyin a Török Áramlat gázvezeték kiegészítését és bővítési lehetőségeit vizsgálja. Ha ez megvalósul, akkor Törökország szó szerint megduplázná az orosz gázzal szembeni kitettségét. Kockázatvállalás vagy a két ország pusztán csak a józan ész győzelmére fogad?

Az Európai Unió vezetői egyelőre nem tudtak megállapodni a gázárak felső határáról, úgy döntöttek, hogy tovább vizsgálják a költségplafon megállapításának lehetőségeit. Ha lesz is ársapka, Magyarország mentességet kap.

Németország továbbra is válogatós. Szén vagy atom? Robert Habeck német gazdasági miniszter nyilatkozatában egyelőre kizárta, hogy a meghosszabbítsák az ország három megmaradt atomerőművének élettartamát.

Hivatalosan is hatályba lépett az Európai Unió földgáz-vészhelyzeti terve (’Save Gas for a Safe Winter’), melynek értelmében a közösség 2022. augusztus 1-től 2023. március 31-ig, lényegében a fűtési szezon végéig 15 százalékkal – mintegy 60 milliárd köbméterrel – igyekszik visszafogni a gázfogyasztását az elmúlt öt év átlagához képest azért, hogy a vállalatok és háztartások gázfelhasználása akkor is biztosított legyen a hidegebb hónapokban is, ha esetleg a Kreml teljesen letekerné a gázcsapot. A cél drasztikusnak tűnik, és teljesítése valóban nem könnyű, de a közelmúltban is lehet példát találni olyan évre, amikor az Unió gázfogyasztása ehhez hasonló, sőt, ennél is nagyobb esést produkált.

A klímaügy szempontjából aggasztó hír, hogy a világ, azon belül az Európai Unió is ismét egyre több szenet fogyaszt, de a jelenség önmagában nem teszi lehetetlenné a karbonsemlegesség elérésére vonatkozó célok elérését, ha valóban átmeneti és együtt jár a tiszta energia beruházások világszerte beígért felpörgetésével.