Moszkva már az ukrajnai háború előtt sem volt túl bizakodó az olajkitermelési kilátásait illetően. A tavaly februári inváziót megelőzően az orosz kormány azt feltételezte, hogy a nyersolaj és gázkondenzátum kitermelése 2019-ben tetőzik. Azóta sok minden változott, ami a kilátásokat még inkább borúsabbá teszi. A külföldi nagyvállalatok és számos olajmező-szolgáltató vállalat kivonult Oroszországból; az uráli nyersolajjal most nagy árengedményekkel kereskednek, hogy ázsiai vevőket csábítsanak; és Moszkva petrodollár-szükséglete a szövetségi költségvetés finanszírozásához megnőtt, ami tovább növelte az orosz olaj- és gázipari vállalatok terheit. Mindez magyarázatot ad arra, hogy a BP legutóbbi hosszú távú előrejelzésében miért jósolja, hogy az orosz kitermelés 2035-re 25-42%-kal csökkenhet.

Az orosz nyersolajra kivetett szankciók eddig “teljesen kudarcot vallottak”, és az új árplafonok is lényegtelennek bizonyulhatnak – mondták elemzők a CNBC-nek. Az Európai Unió azt tervezi, hogy vasárnaptól betiltja az Oroszországból származó finomított kőolajtermékek, köztük a gázolaj és a repülőgép-üzemanyag behozatalát. Az árplafont “pénzügyi diplomával rendelkező bürokraták találták ki. Egyikük sem érti igazán az olajpiacokat” – mondta Paul Sankey, a Sankey Research elnöke és vezető elemzője a CNBC “Streets Sign Asia” című műsorában február 2-án.

Európa ismét arra készül, hogy fokozza az orosz olajbevételekre nehezedő nyomást, és megpróbálja kimeríteni Vlagyimir Putyin elnök hadipénztárát, miközben a Kreml közel egy éve tartó ukrajnai támadása elhúzódik.

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban az Oroszországgal szembeni tízedik szankciós csomag elfogadását sürgette, amely egyebek mellett teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra.

Oroszország az uniós embargó december eleji bevezetése óta továbbra is csaknem ugyanannyi tengeri nyersolajat exportál, de a kereskedelem szerkezetében jelentős változások mutatkoznak.

Egyre világosabb, hogy az ukrajnai háború maradandó változásokat fog eredményezni. A legjelentősebb, hogy nehéz elképzelni, hogy Oroszország valaha is visszaszerezze a 2022 februárja előtti hegemóniáját az európai energiaellátásban. Ez a tény önmagában az eurázsiai politikai gazdaság jelentős átalakítását teszi szükségessé. Az Öböl rendelkezik azzal a potenciállal, hogy kielégítse az EU igényeit.

Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója szerint Oroszország elveszíti a Nyugattal vívott energiaháborút, mivel Kína és India nyersolajvásárlásai valószínűleg nem fogják ellensúlyozni az Európába irányuló szállítások csökkenését.

Február 5-től, amikor az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó uniós tilalom életbe lép, Európának valamivel több mint napi 1 millió hordónyi alternatív termékkel kell majd rendelkeznie, amelynek közel fele gázolaj. Szerencsére az európai kereskedőknek több mint fél évük volt felkészülni a globális olajpiacok e vízválasztójára, és november-decemberben jelentősen megemelték az importot, hogy a tilalom előtt készleteket halmozzanak fel. Sok megfigyelő azonban még mindig aggódik amiatt, hogy hosszú távon Európa dízelhiánnyal fog szembesülni, tekintettel arra, hogy e kulcsfontosságú középpárlat-termék globális kínálata összességében szűkös. Ez tartósan magas árakat és gazdasági nehézséget helyez kilátásba az európai autósok, vállalkozások és mezőgazdaság számára.

A február 5-i európai tilalom valószínűleg hiányt fog okozni a gázolajellátásban: várhatóan szűkül a kínálat, átalakulnak a globális szállítási útvonalakat és nő az áringadozás.