Szaúd-Arábia júliusban mélyrehatóan csökkenteni fogja kitermelését az OPEC+ szélesebb körű, a kínálat 2024 végéig történő korlátozásáról szóló megállapodás mellett, mivel a csoportnak csökkenő olajárakkal kell szembenéznie.

Lehet, hogy Európa jó munkát végzett az orosz olajtól és gáztól való függőségének csökkentésében és az ukrajnai háború okozta energiaválság enyhítésében, de még nem jutott ki a bajból.

A globális gázpiacok fokozatosan egyensúlyba kerülnek, de várhatóan 2023-ban is szűkösek maradnak az Európába irányuló orosz gázszállítások csökkenése miatt – közölte május 4-én a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

Az Európai Unió az április 24-i héten megnyitotta a vállalatok közös gázvásárlási programját, amelynek célja, hogy a tél előtt biztosítsa az ellátást, és elkerülje a tavalyi rekordmagas energiaárak megismétlődését.

Az olajárak csütörtökön stabilizálódtak, csökkentve az előző ülésszakban elszenvedett veszteségeket, miután Oroszország közölte, hogy az OPEC+ nem látja szükségét további kibocsátáscsökkentésnek.

Németország, Lengyelország és néhány más uniós ország szankciókat sürget az orosz atomenergiával szemben, miközben a blokk új módszereket keres a Kreml bevételeinek megkárosítására Moszkva ukrajnai inváziója közepette.

Az Európai Unión belül egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik arra, hogy az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatának beszüntetésére irányuló erőfeszítések során egy, a cseppfolyósított földgázt (LNG) által nyitott kiskaput be kell zárni.

Oroszország növelte a Brazíliába és Latin-Amerika többi régiójába irányuló dízelexportját miután Európába megembargózta az orosz termékeket – mutatják a Refinitiv Eikon adatai.

Az OPEC és szövetségesei által végrehajtott meglepő termeléscsökkentés az olajárak emelkedését eredményezte – és elemzők szerint a legnagyobb olajimportőrök, mint India, Japán és Dél-Korea fogják a legnagyobb fájdalmat érezni, ha az árak elérik a hordónkénti 100 dollárt, ahogy azt egyesek előre jelezték.