Magyarországot nagyon komoly megbecsülés övezi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (NAÜ), mert nagyon sokat és eredményesen tett annak érdekében az elmúlt években, hogy saját területén és globálisan is garantált legyen a nukleáris létesítmények védelme, biztonsága – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a NAÜ Nukleáris Védettségi Nemzetközi Konferenciáján elmondott felszólalásában – írja az MTI.

Tavaly is a paksi atomerőmű termelte a legtöbb villamos áramot Magyarországon, a létesítmény négy blokkja a bruttó hazai termelésnek csaknem a felét adta – írja az MTI, az MVM közleménye alapján.

Az oroszok októberben átadták a magyar projektcégnek a Paks II. megépítésének műszaki tervdokumentációját, vélhetően ezt fizette ki a kormány novemberben úgy hogy a cégben, papíron tökeemelést végzett.

Ismét névleges teljesítményen üzemel a paksi atomerőmű 4. blokkja, amely csütörtökön állt le – közölte honlapján az atomerőmű.

Egy évvel azután, hogy történelmi rekord alacsony vízállás alakult ki a Duna teljes hazai szakaszán, idén ősszel ismét feltűnően sekély a folyó vize. Magyarországon több olyan fontos erőmű működik, melyek hűtésében a folyóvíznek szerepe van, de ezek eddig a nagy szárazság okozta alacsony vízállás esetén is megoldották és megoldják a hűtést és a folyamatos villamosenergia-termelést. A folyók vízszintje azonban nem csak itthon alacsony, a balkáni vízenergia-termelés visszaesése pedig a hazai áramtőzsdei árak megugrásához is hozzájárulhat.

Finnországban is építenek atomerőművet – valójában kettőt is – és az orosz technológia iránti elköteleződés is hasonlítható ahhoz, ami Paks II. kapcsán látható. De az észak-európai országban más szintű az adatok eltakarása és az információk visszatartása, mint Magyarországon. Erre jutott a Paksi Riot legújabb riportjában az Átlátszó.

Budapesten mutatták be a világ friss atomipari jelentését, a politikamentesen, szakmai alapon íródott The World Nuclear Industry Status Reportot (WNISR). Ennek apropóján kérdezte a Napi.hu Mycle Schneidert, a jelentés egyik vezető szerzőjét és szerkesztőjét.

Bár az európai folyókon kialakult alacsony vízállások az elmúlt napokban emelkedtek a csapadéknak köszönhetően, a trend arra utal, a következő években egyre gyakrabban tűnhet el a víz részben, de akár teljesen is számos, a vízellátás és a gazdaság szempontjából fontos folyóból nyaranta. Az alacsony vízállás ráadásul a vízhőmérséklet jelentős emelkedésével jár, mindez pedig több szektort kedvezőtlenül érint, így a folyami teherszállítás mellett az európai energiatermelést és -ellátást is veszélyeztetheti. 

Szinte napra pontosan egy évvel a tavalyi hosszú, nagy kánikula beköszönte után ugyanonnan indul újra a paksi atomerőmű hűtési mizériája, mint 2018-ban: augusztussal átlépett a kritikus hőmérsékleti sávba a Duna.Szinte napra pontosan egy évvel a tavalyi hosszú, nagy kánikula beköszönte után ugyanonnan indul újra a paksi atomerőmű hűtési mizériája, mint 2018-ban: augusztussal átlépett a kritikus hőmérsékleti sávba a Duna – írja a Napi.hu.