Ellentmondás van a megélésünk és a statisztikák között – miért érezzük az extrém fagyot, miközben azt olvassuk, hogy az idei január az egyik legmelegebb január volt? Miközben Európa jelentős része a rendkívüli hideggel küzd, a déli félteken tombol az extrém hőség.

Az Alpok és a Pireneusok síközpontjai egyre ritkábban látnak természetes havat, miközben a költségek és az ökológiai terhek nőnek. A mesterséges hó már nem csupán extra lehetőség, hanem a téli turizmus túlélésének feltétele.

A brit Meteorológiai Hivatal szerint 2026-ban a globális átlaghőmérséklet elérheti az 1,46 °C-ot. Ez már a negyedik egymást követő év, amikor a Föld 1,4 °C feletti meleggel küzd, egyre közelebb sodorva minket a 1,5 °C-os Párizsi határhoz.

Az elmúlt tíz évben világszerte megnőtt a klímaperek száma. A bíróságok sorra mondják ki, hogy a kormányoknak és a nagyvállalatoknak jogi kötelességük megvédeni az embereket a klímaváltozás okozta károktól.

Az új jelentés szerint a klímaperek egy évtized alatt olyan jogi rendszert alakítottak ki, amely kötelező klímavédelmi feladatokat ró a kormányokra és a nagy szennyezőkre. A bíróságok világszerte sorra utasítják a kormányokat kibocsátáscsökkentésre, emberi jogi kötelezettségek betartására és hatékonyabb védelem biztosítására a klímakockázatokkal szemben. A hagyományos vállalati védekezések – miszerint túl kicsik, túl összetett a politika vagy szabadon választhatják céljaikat – mára meggyengültek. A jelentés szerint ami egykor erkölcsi felelősség volt, mára jogi kötelességgé vált: a nagy kibocsátóknak felelősséget kell vállalniuk a klímakárokért.

Dánia a COP30-on bejelentette új, 2035-re vonatkozó kibocsátáscsökkentési célját, amely 82–85%-os csökkenést tűz ki a 1990-es szinthez képest.
Az ország a Climate Change Performance Index szerint a legambiciózusabb európai ország, kiemelkedő teljesítménnyel a megújuló energiában és a klímapolitikában.
Dánia 2045-re kívánja elérni a klímasemlegességet, miközben a gazdaság versenyképes és társadalmilag kohéziós marad.
Az Európai Unió és más európai országok, köztük Norvégia és az Egyesült Királyság is ambiciózus célokat tűztek ki, de Dánia vezető szerepe kiemelkedik.
A célkitűzések finanszírozása, intézkedések és technológiai innováció révén az ország a világ élvonalába tartozik a klímavédelem terén.

Egy új jelentés arra figyelmeztet, hogy számos kormány ambiciózus olaj-, gáz- és széntermelési terve szembemegy a klímacélokkal, és komolyan veszélyezteti a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartásának lehetőségét.

Képes a CCS teljesíteni Európa klímacéljait? Három problémás projekt azt sugallja, hogy nem.

A legfrissebb ENSZ-adatok szerint a legnagyobb hőmérséklet-emelkedést tapasztaló tíz ország mind Európában található.