A szakadék peremén egyensúlyozik a világ: félő, hogy átlépjük a kritikus 1,5°C-os felmelegedési határt.
A hőmérsékleti rekordok és a szélsőséges időjárási események világossá teszik: a változtatás már nem csak lehetőség, hanem elkerülhetetlen szükséglet.
Lezárult a Bakuban megrendezett COP29 klímakonferencia, és bár nehezen, de megszületett a megállapodás az új éghajlat-politikai finanszírozási keretről. A tárgyalások eredményét sokan előrelépésként értékelik, azonban a kompromisszumok és a hiányzó ambíciók megosztott véleményeket szültek a résztvevők körében.
Miközben a világ vezetői november 11. és november 29. között Azerbajdzsánban a COP29 éghajlatváltozási konferencián próbáltak közös megoldásokat találni, a tudományos közösség egyre nagyobb aggodalommal figyeli a globális felmelegedés alakulását.
Az üvegházhatású gázok szintje rekordot döntött 2023-ban, és a szén-dioxid-koncentráció a légkörben gyorsabban növekszik, mint bármikor az emberiség történetében. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése komoly lemaradásban van a célkitűzésekhez képest.
A Marmolada Olaszország északkeleti hegyvonulatának legmagasabb csúcsa, és a Dolomitok királynőjeként ismert. A Dolomitok legnagyobb gleccsere 1888 óta felületének több mint 80 százalékát veszítette el. És a jégsapkát tanulmányozó tudósok szerint a jövője borús…
Egy új tanulmány szerint a Párizsi Megállapodásban kitűzött cél, a globális felmelegedés 1,5°C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest már nem lehetséges.
Július 21-én, vasárnap regisztrálták a Földön az ember által valaha mért legmelegebb napot. Ez újabb melegrekordot jelent, amely az elmúlt néhány évben megdőlt – közölte kedden a Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat.
Az éghajlatváltozás és a migráció két kiemelkedően fontos téma napjainkban, amelyek gyakran összekapcsolódnak a közbeszédben.
