Egy pennsylvaniai egyetem kutatói a magfúzió mögötti fizika modellezéséhez egy különös hozzávalót, majonézt használtak, mivel hasonlóan viselkedik, mint a plazma egyes körülmények között. A kutatás eredményeivel közelebb kerülhetünk egy stabil fúziós kapszula tervezéséhez.
Az Energy Singularity, egy kínai székhelyű fúziós energiával foglalkozó vállalat rekordot állított fel a világ első magas hőmérsékletű szupravezető tokamak berendezésének megépítésével.
Egy amerikai startup a valaha fúrt legmélyebb lyuk szovjet rekordjának megdöntését tervezi, hogy hatalmas mennyiségű geotermikus energiát nyerjen a Föld magjából.
A francia Alternatív Energiák és Atomenergia Bizottság (CEA) által üzemeltetett volfrámmal bélelt tokamak-reaktor új fúziós rekordot állított fel azzal, hogy hat percen keresztül fenntartotta a plazmát, és 1,15 gigajoule energiát juttatott bele. Az amerikai Princeton Plasma Physics Laboratory (PPPL) sajtóközleményben erősítette meg a méréseket.
A kínai „mesterséges nap” április 12-én este világrekordot állított fel azzal, hogy közel hét percen át rendkívül forró, erősen zárt plazmát termelt és tartott fenn.
A Max Planck Plazmafizikai Intézet (IPP) egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy elhozzuk a Nap energiáját a földre. A júliustól novemberig tartó tesztidőszakban indították el a második kísérletsorozatot a Wendelstein 7–X nevű eszközzel, a céljuk egy fúziós erőmű üzembe állítása.
Újabb előrelépést tettek az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudósai a tiszta energia létrehozása felé: a valaha mért legnagyobb plazmanyomást állították fel az intézet tokamak típusú magfúziós reaktorában.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg először a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellarátorában, a Wendelstein 7-X-ben felvillan a plazma.
