Lassan egy évtized telik el úgy, hogy Magyarországon nem épült új szélerőmű, ráadásul a már meglévők sorsa is bizonytalan, miközben a világot szépen, nem is olyan lassan meghódítja a szélenergia. Egy közelmúltban született tanulmány alapján a jelenleginél egy nagyságrenddel nagyobb, akár 1000-1500-2000 MW-os szélerőmű kapacitást is lehetne telepíteni és gazdaságosan működtetni itthon. Ahogyan a többi megújulónak és a hagyományos technológiáknak, úgy a szélenergiának is helyet kellene adni a megfelelő összetételű energiatermelési mátrixban, egyelőre azonban nem látjuk az erre vonatkozó szándék jeleit, és úgy tudom, a kérdés lekerült az energiapolitika napirendjéről – mondta Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke az NRG Reportnak.

Míg a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését tekintve Magyarország az Európai Unió azon kevés országa közé tartozik, amelyek nagyon jól állnak, addig az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat illetően már korántsem ilyen kedvező a kép. A megújulóenergia-felhasználásra kitűzött 14,65 százalékos magyar cél elérése 2020-ig azzal együtt sem tűnik egyértelműnek, hogy az elmúlt időszakban a részarány már 16 százalék fölött is járhatott, 2018-ban ugyanis az előzetes adatok szerint 13 százalék alá süllyedt a mutató. A hazai megújulóenergia-felhasználás körülbelül 80 százaléka a szilárd biomassza-felhasználás, aminek mintegy kétharmadát a lakossági tűzifa-felhasználás teszi ki. Ha pedig a kevésbé hideg tél kevesebb tűzifa felhasználását teszi szükségessé, akkor a 2020-as célszám elérése is jobban megkérdőjeleződik – mondta el Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője az NRG Reportnak.

Jelen állás szerint a szélenergia nem vehet majd részt a Magyarországon először várhatóan idén először kiírásra kerülő megújuló energia tendereken, ez pedig, vagyis a potenciális szélerőmű-fejlesztők kizárása az aukciókból ugyanakkor önmagában mintegy 25 milliárd forinttal növeli meg a 2020-as megújuló cél teljesítésének költségét Magyarország számára – mondta Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatóközpont-vezetője a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című konferenciáján. 

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője.

Ukrajna stratégiai célja az ukrán gázkitermelés mennyiségének növelése, és a helyi gázfogyasztás saját forrásból való biztosítása. Az ország 2020-ra éves kitermelését 27 milliárd köbméterre növelné a jelenlegi valamivel több mint 20 milliárd köbméterről – mondta el Roman Opimakh, az Ukrán Gázkitermelők Szövetségének elnöke a REKK Regionális Energiapolitikai Fórumán. 

A BCE Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK), az Európai Bizottság és a REKK Alapítvány május 30-án regionális energiapiaci fórumot rendez, melynek témája a „Clean Energy for all Europeans” szabályozási csomagban megfogalmazott villamosenergia-piaci integráció következő fázisának megvalósítása.

Egy statisztikai módszertani változásnak köszönhetően Magyarország máris elérte az Európai Unió által 2020-ra előírt megújuló energia részarány célértéket. Üröm az örömben, hogy 2020-ban viszont a szám az elvárt célérték alá zuhanhat. 

Az áramellátásban ugyan nem okozott gondot, az extrém hideg miatt itthon és számos európai országban megugrottak a villamosenergia-árak. Az áremelkedést a megnövekedett keresleten túl több erőművi kapacitás kiesése okozta. Hasonló időszakok a jövőben is várhatók, ami új üzleti lehetőséget teremt a piacon.

A megváltozott szabályozás nem pusztán az új szélerőművek építéset lehetetlenítette el, hanem a meglevőket sem lehet nagyobbakra cserélni, bár a technológia fejlődése ezt lehetővé tenné – mondta el az NRGreportnak Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa. Interjú.