A lakásfelújítás gondolata sokakat foglalkoztat, hiszen az építőanyagok és munkadíjak árnövekedése ellenére még mindig olcsóbb lehet egy meglévő otthon korszerűsítése, mint új ház építése.

Az energiahatékonyság egyre fontosabb tényezővé válik, különösen kisebb lakások esetén, ahol az energiafogyasztók hatása azonnal érezhető. Az energiahatékony megoldások pedig nemcsak csökkentik a rezsiköltségeket, de jelentős kényelmet is nyújtanak.

A magyarországi ingatlanállomány nagyrésze rendkívül korszerűtlen, és zabálja az energiát. A KSH adatai szerint a 4,6 milliós hazai ingatlanállományból 2,8 millióra tehető a családi házak száma, amelyek 75 %-a – azaz közel 2,1 millió ingatlan – esetében nem teljesül az elvárt energiahatékonysági szint („C” energiahatékonysági kategória). Egy „Kádárkocka” típusú épület akár 4-5-ször annyi energiát is felhasználhat, mint egy korszerűnek számító épület.

Az érvényes szabályozás szerint az előre fizetős mérők esetén is kell éves elszámolószámlát készítenie az áramszolgáltatónak.

Egy walesi lakótömböt a világon elsőként olyan napelemes rendszerrel szereltek fel, amely az összes lakást ugyanahhoz a tetőpanelhez köti.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint a magyar háztartások rezsiköltségei 2022 utolsó hónapjában is a legkedvezőbbek voltak Európában.

Hiába vannak a magyar rezsiköltségek a legalacsonyabbak között Európában, a magyar családok jelentős részének így is nehézségeket okoz a számlák fizetése. Az Eurostat nem rég kiadott jelentése szerint 2018-ban a magyar háztartások kilencedének volt elmaradása a közműszámlákkal, ami a hátsó harmadba helyezi az országot az uniós összehasonlításban, – írja a G7, az Eurostat jelentése alapján.